Füstbe mennek a disznóvágási tervek? Új, érintettek szerint kivitelezhetetlen korlátozásokkal sújtanák a sertéstartókat
Fotó: Barabás Ákos
Tönkreteheti a kisgazdaságokat a háztáji sertéstartás új szabályozása, amelyet az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében vezetnek be miniszteri rendelettel. Érintettek szerint kivitelezhetetlenek az intézkedések.
2019. november 24., 12:322019. november 24., 12:32
A mezőgazdasági minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésére hivatkozva új rendelettel próbálja szabályozni a sertéstartást, ám ezzel gyakorlatilag tönkreteheti a kisgazdaságokat – szögezte le megkeresésünkre Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. A minisztériumi rendelet több korlátozást életbe léptet, többek között azt is, hogy csak állatorvos jelenlétében lehet levágni a disznót.
Az állatorvos végzettségű szakpolitikus lapunknak elmondta, az RMDSZ nem támogatja az új intézkedéseket, hiszen azok egy része a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Másrészt
A Szatmár megyei szakpolitikus szerint a disznóvágásra vonatkozó előírás nehézkesen működhet a gyakorlatban, ám ennél is fájóbb, hogy korlátozza a háztáji gazdaságokban tartott sertések számát a mezőgazdasági minisztérium. Magyar Lóránd rámutatott, a rendelet szerint a háztáji gazdaságokban legtöbb öt disznót lehet tartani, amennyiben a gazdának nincs valamilyen hivatalosan bejegyzett, ilyen vonatkozású vállalkozása.
A kis méretű, A típusú tenyészetekben 6–64 állatot lehet nevelni, a közepes méretűben 66–130 disznót, a nagy sertéstenyészetben 131-nél többet. Ez azt jelenti, hogyha a gazda hatnál több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása – 65 sertésig – magánszemélyeknek is engedélyezett.
A háztáji disznóvágásokat, disznótartást érintő több korlátozást is életbe léptet a minisztériumi rendelet
Fotó: Barabás Ákos
Másik újdonság, hogy mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges. „A háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A rendelet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám az állam nem tervezi támogatások kiutalását. Biztos vagyok benne, hogy emiatt, és a cég létrehozásának a kötelezettségei miatt sokan inkább lemondanak a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lehet minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek a romániai mezőgazdaság közel 70 százalékát jelentik” – mondta Magyar Lóránd. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint meg kellene változtatni a határértékeket: legalább húsz sertésig nem kellene valamilyen vállalkozói forma meglétéhez kötni a tartást. A szövetség megfogalmazza a javaslatait, ám a rendelet nem kerül a parlament elé, így az egyeztetések során próbálják módosíttatni az intézkedést.
A sertéspestis terjedésének megfékezése áll a rendelet hátterében – erősítette meg a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta,
Közben az ország több részéről olyan visszajelzések érkeznek, hogy a rendeletet nem lehet gyakorlatban kivitelezni, mert nincs elég állatorvos. Andrei Butan, a Dolj megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, lehetetlen a rendelet előírásait betartani. „Egy községben legkevesebb ezer disznót tartanak, a disznókat általában ugyanabban az időszakban vágják, és egy állatorvos, valamint legtöbb két állategészségügyi technikus teljesít szolgálatot. Nem tudnak ott lenni mindenhol egyszerre” – mondta az igazgató. Veronel Bolborea Olt megyei állategészségügyi igazgató is arra panaszkodott, hogy nincs elég állatorvos: sokan szakmát váltottak, mert csökkent az állatlétszám, és már nem kifizetődő fenntartani egy körzeti rendelőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!