Füstbe mennek a disznóvágási tervek? Új, érintettek szerint kivitelezhetetlen korlátozásokkal sújtanák a sertéstartókat
Fotó: Barabás Ákos
Tönkreteheti a kisgazdaságokat a háztáji sertéstartás új szabályozása, amelyet az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében vezetnek be miniszteri rendelettel. Érintettek szerint kivitelezhetetlenek az intézkedések.
2019. november 24., 12:322019. november 24., 12:32
A mezőgazdasági minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésére hivatkozva új rendelettel próbálja szabályozni a sertéstartást, ám ezzel gyakorlatilag tönkreteheti a kisgazdaságokat – szögezte le megkeresésünkre Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. A minisztériumi rendelet több korlátozást életbe léptet, többek között azt is, hogy csak állatorvos jelenlétében lehet levágni a disznót.
Az állatorvos végzettségű szakpolitikus lapunknak elmondta, az RMDSZ nem támogatja az új intézkedéseket, hiszen azok egy része a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Másrészt
A Szatmár megyei szakpolitikus szerint a disznóvágásra vonatkozó előírás nehézkesen működhet a gyakorlatban, ám ennél is fájóbb, hogy korlátozza a háztáji gazdaságokban tartott sertések számát a mezőgazdasági minisztérium. Magyar Lóránd rámutatott, a rendelet szerint a háztáji gazdaságokban legtöbb öt disznót lehet tartani, amennyiben a gazdának nincs valamilyen hivatalosan bejegyzett, ilyen vonatkozású vállalkozása.
A kis méretű, A típusú tenyészetekben 6–64 állatot lehet nevelni, a közepes méretűben 66–130 disznót, a nagy sertéstenyészetben 131-nél többet. Ez azt jelenti, hogyha a gazda hatnál több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása – 65 sertésig – magánszemélyeknek is engedélyezett.
A háztáji disznóvágásokat, disznótartást érintő több korlátozást is életbe léptet a minisztériumi rendelet
Fotó: Barabás Ákos
Másik újdonság, hogy mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges. „A háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A rendelet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám az állam nem tervezi támogatások kiutalását. Biztos vagyok benne, hogy emiatt, és a cég létrehozásának a kötelezettségei miatt sokan inkább lemondanak a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lehet minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek a romániai mezőgazdaság közel 70 százalékát jelentik” – mondta Magyar Lóránd. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint meg kellene változtatni a határértékeket: legalább húsz sertésig nem kellene valamilyen vállalkozói forma meglétéhez kötni a tartást. A szövetség megfogalmazza a javaslatait, ám a rendelet nem kerül a parlament elé, így az egyeztetések során próbálják módosíttatni az intézkedést.
A sertéspestis terjedésének megfékezése áll a rendelet hátterében – erősítette meg a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta,
Közben az ország több részéről olyan visszajelzések érkeznek, hogy a rendeletet nem lehet gyakorlatban kivitelezni, mert nincs elég állatorvos. Andrei Butan, a Dolj megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, lehetetlen a rendelet előírásait betartani. „Egy községben legkevesebb ezer disznót tartanak, a disznókat általában ugyanabban az időszakban vágják, és egy állatorvos, valamint legtöbb két állategészségügyi technikus teljesít szolgálatot. Nem tudnak ott lenni mindenhol egyszerre” – mondta az igazgató. Veronel Bolborea Olt megyei állategészségügyi igazgató is arra panaszkodott, hogy nincs elég állatorvos: sokan szakmát váltottak, mert csökkent az állatlétszám, és már nem kifizetődő fenntartani egy körzeti rendelőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!