Füstbe mennek a disznóvágási tervek? Új, érintettek szerint kivitelezhetetlen korlátozásokkal sújtanák a sertéstartókat
Fotó: Barabás Ákos
Tönkreteheti a kisgazdaságokat a háztáji sertéstartás új szabályozása, amelyet az afrikai sertéspestis megfékezése érdekében vezetnek be miniszteri rendelettel. Érintettek szerint kivitelezhetetlenek az intézkedések.
2019. november 24., 12:322019. november 24., 12:32
A mezőgazdasági minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésére hivatkozva új rendelettel próbálja szabályozni a sertéstartást, ám ezzel gyakorlatilag tönkreteheti a kisgazdaságokat – szögezte le megkeresésünkre Magyar Lóránd parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja. A minisztériumi rendelet több korlátozást életbe léptet, többek között azt is, hogy csak állatorvos jelenlétében lehet levágni a disznót.
Az állatorvos végzettségű szakpolitikus lapunknak elmondta, az RMDSZ nem támogatja az új intézkedéseket, hiszen azok egy része a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Másrészt
A Szatmár megyei szakpolitikus szerint a disznóvágásra vonatkozó előírás nehézkesen működhet a gyakorlatban, ám ennél is fájóbb, hogy korlátozza a háztáji gazdaságokban tartott sertések számát a mezőgazdasági minisztérium. Magyar Lóránd rámutatott, a rendelet szerint a háztáji gazdaságokban legtöbb öt disznót lehet tartani, amennyiben a gazdának nincs valamilyen hivatalosan bejegyzett, ilyen vonatkozású vállalkozása.
A kis méretű, A típusú tenyészetekben 6–64 állatot lehet nevelni, a közepes méretűben 66–130 disznót, a nagy sertéstenyészetben 131-nél többet. Ez azt jelenti, hogyha a gazda hatnál több sertést tart, vállalkozásra jogosult magánszemélyi (PFA), egyéni vállalkozói (II) engedéllyel kell rendelkeznie, vagy családi vállalkozást, korlátolt felelősségű társaságot (kft.) kell bejegyeztetnie. A rendelet csak a mangalica és a báznai fajtákkal engedékenyebb, ezek tartása – 65 sertésig – magánszemélyeknek is engedélyezett.
A háztáji disznóvágásokat, disznótartást érintő több korlátozást is életbe léptet a minisztériumi rendelet
Fotó: Barabás Ákos
Másik újdonság, hogy mérettől függetlenül a sertéstenyészetnek szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben, illetve állategészségügyi engedély is szükséges. „A háztáji gazdaságokat segíteni kellene, nem pedig ellehetetleníteni a működésüket. A rendelet a biológiai biztonsági előírásokat is megpróbálja ráerőltetni a gazdálkodókra a háztáji gazdaságokban is, ami költséges, ám az állam nem tervezi támogatások kiutalását. Biztos vagyok benne, hogy emiatt, és a cég létrehozásának a kötelezettségei miatt sokan inkább lemondanak a sertéstartásról, ez pedig nagy érvágás lehet minden háztáji, családi gazdaságnak, amelyek a romániai mezőgazdaság közel 70 százalékát jelentik” – mondta Magyar Lóránd. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint meg kellene változtatni a határértékeket: legalább húsz sertésig nem kellene valamilyen vállalkozói forma meglétéhez kötni a tartást. A szövetség megfogalmazza a javaslatait, ám a rendelet nem kerül a parlament elé, így az egyeztetések során próbálják módosíttatni az intézkedést.
A sertéspestis terjedésének megfékezése áll a rendelet hátterében – erősítette meg a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. Hangsúlyozta,
Közben az ország több részéről olyan visszajelzések érkeznek, hogy a rendeletet nem lehet gyakorlatban kivitelezni, mert nincs elég állatorvos. Andrei Butan, a Dolj megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, lehetetlen a rendelet előírásait betartani. „Egy községben legkevesebb ezer disznót tartanak, a disznókat általában ugyanabban az időszakban vágják, és egy állatorvos, valamint legtöbb két állategészségügyi technikus teljesít szolgálatot. Nem tudnak ott lenni mindenhol egyszerre” – mondta az igazgató. Veronel Bolborea Olt megyei állategészségügyi igazgató is arra panaszkodott, hogy nincs elég állatorvos: sokan szakmát váltottak, mert csökkent az állatlétszám, és már nem kifizetődő fenntartani egy körzeti rendelőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!