Fotó: Beliczay László
Köbméterenként 400 lejre korlátozta a kormány szerdai ülésén a tűzifa árát, az ársapka alapján a lakosság, az iskolák, szociális és kulturális intézmények, önkormányzatok juthatnak hozzá tüzelőanyaghoz.
2022. október 05., 12:582022. október 05., 12:58
2022. október 05., 18:322022. október 05., 18:32
A kabinet szerdai ülésének első felében Nicolae Ciucă miniszterelnök elmondta, hozzávetőlegesen hárommillió romániai háztartásban fűtenek fával. Közlése szerint a kormány döntésével
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter aláhúzta: az intézkedés a polgárok védelmét szolgálja, akárcsak az elektromos áram és a földgáz árának a korlátozása.
Ezért az elmúlt hetekben több javaslatot is megvitattunk a koalícióban. A mi javaslatunk egy ártámogatás volt. A kormány végül egy ársapka bevezetése mellett döntött” – idézte a tárcavezetőt az RMDSZ közleménye.
A jogszabály bevezetőjében szereplő adatok szerint a tűzifa piaci ára jelenleg 60-tól 543 lejig terjed köbméterenként, a barkácsáruházaknál az árak a 700 lejt is meghaladják. A rendelet indoklása rámutat: a többi energiahordozó drágulása megnövelte a tűzifa iránti igényt, ugyanakkor az energiaválság mesterséges áremelkedéshez is vezetett. Mivel a romániai életszínvonal csupán az uniós átlag 72 százalékát teszi ki, a kormány szerint szükség van arra, hogy védelmet biztosítsanak a fával fűtő lakosságnak az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Tánczos Barna rámutatott: a tűzifa és a fűtésre használt faapríték, faforgács, fűrészpor esetében köbméterenként 400 lejes ár azt jelenti, hogy a lakosság, de az iskolák, szociális és kulturális intézmények, önkormányzatok is legfeljebb ezen az áron jutnak hozzá a tüzelőanyaghoz.
Az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter ismertetése szerint a Romsilva állami erdészet eddig 1,2 millió köbméter fát dobott piacra, az év végéig a mennyiség a 2 millió köbmétert is elérheti. „Nem a védett erdőket áldozzák be a lakások fűtésére, hiszen az alapvető érdek, hogy az energiaválság ne okozzon visszafordíthatatlan környezeti károkat” – jelezte Tánczos.
A sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 10 nappal lép életbe. Az árkorlátozás a téli időszakra vonatkozik, március 31-éig lesz érvényben.
A bukaresti kormány által tervezett ársapka nem oldja meg a tűzifa piacán kialakult helyzetet a faipari ágazat képviselői szerint. Egybehangzó véleményük, hogy növelni kellene – és meggyőződésük szerint lehet is – a belföldi kitermelést.
A fűtéshez használt faanyagokra vonatkozó árplafon bevezetését készíti elő a bukaresti környezetvédelmi minisztérium a kormánykoalíció csütörtöki döntése alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!