Égető probléma. A cégek szerint vállalhatatlan a pelletre kivetett árplafon
Fotó: Pixabay.com
A faanyaggal tüzelők fűtés nélkül maradhatnak, a tüzelőanyagot gyártó és forgalmazó helyi vállalkozások pedig csődbe juthatnak, ha az érintettek nem találnak megoldást a bukaresti kormány által bevezetett árplafon miatt kialakult, tarthatatlannak bizonyuló helyzetre. Egy Hargita megyei pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás képviselője a Krónikának megerősítette: egyelőre a külföldi értékesítésben látják az egyetlen kiutat.
2022. október 25., 07:482022. október 25., 07:48
Nemcsak a nagy áruházláncokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is kellemetlenül érintette a tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra október elején bevezetett árplafon. Az elméletileg a végső fogyasztókat segítő, ám a vállalkozások érdekeit teljesen mellőző kormányrendelet a visszájára látszik elsülni, hiszen a gyártók és forgalmazó cégek kivonták a piacról a szóban forgó termékeket. Amint arról beszámoltunk, eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.
Eltűnt a romániai barkácsáruházláncok kínálatából a tűzifa és a brikett, miután érvénybe lépett az árkorlátozást bevezető kormányrendelet.
Mint ismeretes, október 5-ei ülésén a bukaresti kormány rendeletet adott ki, miszerint a tűzifa árát köbméterenként 400 lejben, a fabrikettét tonnánként 1500 lejben, a pelletét pedig tonnánként 2000 lejben korlátozzák. Az intézkedés bírságot is kilátásba helyez az előírást megszegő vállalkozásokkal szemben. Ám az olcsóbb tüzelőanyagra számító polgároknak csalódniuk kellett: a nagy barkácsáruházak ahelyett, hogy csökkentették volna a termékek árát, kivonták a forgalomból az általuk értékesített tűzifát, brikettet. A termékhiány immár a teljes romániai piacra jellemző.
Köbméterenként 400 lejre korlátozta a kormány a tűzifa árát, az ársapka alapján a lakosság, az iskolák, szociális és kulturális intézmények, önkormányzatok juthatnak hozzá tüzelőanyaghoz.
A fával vagy fa alapanyagból készült termékkel fűtő lakosság számára rendkívül elkeserítő jelenségre a faipari vállalkozásokat tömörítő Prolemn és a Fordaq erdészeti közösség is felhívta a figyelmet. Közleményükben leszögezték: a tűzifa, a pellet és a brikett eltűnt a nagy forgalmazók kínálatából, miután érvénybe lépett a 2022/134-es számú, árkorlátozásokat bevezető sürgősségi kormányrendelet.
Megerősítette mindezt a Krónikának Burján Izabella, a Hargita megyei Ameco pellet- és brikettforgalmazó vállalkozás értékesítési vezetője is. A Krónikának elmondta, hogy a jelenleg bevezetett árplafon ismeretében az egyetlen megoldást a termékek külföldön történő értékesítésében látják, amíg nem születik olyan megoldás, amely mind a gyártók, mind pedig a vásárlók szempontjait figyelembe veszi.
A 2006-ban alapított Hargita megyei vállalkozás nemcsak forgalmazással, hanem előállítással is foglalkozik. Elsődleges termékük a pellet és a brikett, néhány éve azonban egy új termelési vonalat is beindítottak, amely innovatív almokat gyárt kisállatok, lovak számára. A cég értékesítési vezetője elmondta, hogy a termékek előállításához kizárólag ipari fát – többnyire vörös-, illetve fehértörzsű fenyőt – használnak, amelyet erdőgazdálkodásból vagy széldöntés nyomán szereznek be. Az energetikai célra szánt, erdei körfák általában nem fűrészelhetők, korhadtak, vagy nem bizonyulnak kellően hosszúnak az egyéb felhasználásokra – magyarázta a szakember. A széldöntött fák nagyobb problémát okoznak, ha az erdőben maradnak, ezért ezeket rendszerint kitermelik és elszállítják.
– panaszolta Burján Izabella.
Fotó: Pixabay.com
A préselt tüzelőanyagok iránti igényre, előnyeire rámutatva az értékesítési vezető elmondta, hogy például a pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) égetésekor a levegő és a tüzelőanyag optimálisan adagolható, így a fában levő energia szinte teljes mértékben kiaknázható, elérve a 90% fölötti hatásfokot. Ez jóval magasabb, mint amit a hagyományos tűzifa esetében mérnek, és az a tapasztalat, hogy folyamatosan növekszik a kereslet iránta, hiszen jó alternatívának bizonyul a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
„A pelletes fűtésrendszer egy több ezer eurós beruházást jelent, előnyei közé tartozik azonban, hogy egy nagyobb tartály feltöltésével gombnyomásra lehet irányítani a fűtést, akár egy héten keresztül. Ilyen szempontból nagyon kényelmes, hogy automatizálható: nyilván ezért is nőtt meg rá a kereslet. Az előző évekhez képest tavaly 30–40, sőt akár 50%-kal nőtt a pelletkazánok eladása. Annak, aki több ezer eurót ruházott be egy ilyen rendszerre, értelemszerűen szüksége van pelletre, ami a fűtést biztosítja” – emelte ki a szakember. A megnövekedett keresletet a bizonytalanná váló gazdaság is befolyásolta. Az értékesítési vezető tapasztalata szerint az emberek igyekeznek olyan fűtésrendszert beszerezni, amely hosszú távon elérhető és biztonságot nyújt.
– tette hozzá.
A tűzifára és a préselt tüzelőanyagokra bevezetett árplafon kapcsán elmondta, hogy a folyton változó, növekedő energiaárak ismeretében ez olyan pluszteher, amely miatt nem tudják fenntartani a vállalkozásukat, azaz csődbe kerülhetnek.
„Az elgondolás jó, valahogyan tényleg segíteni kell a fogyasztókat, hiszen nagyon felmentek az árak, viszont nem kényszeríthetik a magánszférát és a cégeket arra, hogy emiatt mínuszba menjenek. Teljesen abszurd helyzet, nem vihetjük a vállalkozásunkat mínuszba, hogy segítsünk a végső felhasználónak” – hívta fel a figyelmet Burján Izabella.
Mint mondta, azt látja, hogy az emberek hajlandók lennének kifizetni a piaci árat, hiszen számolnak azzal, hogy mindennek felment az ára. Meglátása szerint a helyzet nem jó, de még mindig jobb, mint fűtés nélkül maradni a téli szezon előtt. „Muszáj valamilyen megoldást találni a kialakult helyzetre, mert ez nem fenntartható – csak kétségbeesést és bizonytalanságot szül” – szögezte le a székelyföldi cég képviselője.
Fotó: Pixabay.com
A kialakult helyzetre a Hargita megyei vállalkozás a termékek külföldön történő értékesítésében látja az átmeneti megoldást. Az elmúlt években a cég főként a román piacra fókuszálódott, és igyekezett a termékeit országon belül értékesíteni, ám a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé. Mint elmondták, a vállalkozás fennmaradása érdekében újra meg kell célozniuk a külföldi klienseket, ha nem akarják végleg lehúzni a rolót. A helyzet abszurditása, hogy ezzel viszont épp a helyi fogyasztók kerülnek hátrányos helyzetbe.
– emelte ki az értékesítési vezető.
Hozzátette, amíg a kormány semmilyen támogatást nem nyújt a gyártó cégeknek, nehéz lesz megoldást találni a helyzetre. „Egyelőre várunk, abban bízva, hogy születik egy olyan döntés, amely mind a gyártó cégekre, mind pedig a végső felhasználókra pozitívan hat, hiszen a jelenleg bevezetett árplafon csak káoszt kreál” – összegzett Burján Izabella.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás