2011. november 27., 15:152011. november 27., 15:15
A Welt am Sonntag című vasárnapi újság arról számolt be, hogy Merkel és Sarkozy már meg is állapodott a szükségesnek vélt intézkedésekről, illetve a menetrendről. Eszerint a kancellár és francia partnere mielőbb egy új stabilitási paktumot kíván kötni azokkal az euróövezeti tagállamokkal, amelyek készek a szigorú takarékosságra, és nem hajlandó várni valamennyi uniós tagállam megegyezésére.
A lap tudósításából kitűnt, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a közös javaslatok előterjesztésével nem várná meg az Európai Tanács december 8-i csúcstalálkozóját, hanem javaslatait már a jövő héten ismertetni akarja. Mindez magában foglalja, hogy szükség esetén egyfajta elitklub jönne létre az euróövezeten belül. Az úgynevezett „szupereurópaiak” klubjára külön rendelkezések vonatkoznának.
Mindez – mint az újság értesült – a schengeni megállapodáshoz hasonlítana, azaz az „elit” országokat külön rendelkezések kötnék. Mégpedig közöttük egy olyan megállapodás jönne létre, amely szigorú deficitkorlátokat irányozna elő, továbbá közvetett ellenőrzési jogokat biztosít a nemzeti költségvetések esetében. Ezt tartalmazná az új stabilitási paktum, és létrejönne a takarékossági intézkedésekre kész országok koalíciója.
Német kormányforrások szerint Merkel és Sarkozy mindezzel demonstrálni kívánja eltökéltségét az adósságválság mielőbbi megoldására. A két vezető azt reméli, hogy mindez már a jövő év elején életbe léphetne.
A terv magában foglalja az Európai Központi Bank (EKB) nagyobb szerepvállalását a válság elleni harcban. Mindezt Németország, illetve személy szerint Merkel kancellár mostanáig hevesen ellenezte, a jelek szerint azonban kezdi feladni erre vonatkozó szembenállását. Az EKB ugyanakkor megőrizné függetlenségét, az országok semmilyen utasítást nem adhatnának.
Az idézett források utaltak arra is, hogy Németország és Franciaország immár együttesen áll ki az európai szerződések módosításának szükségessége mellett. Berlin és Párizs szerint ez nem húzódhat el, legfeljebb egy évet vehet igénybe. A már említett stabilitási paktummal ugyanakkor a német kancellár és a francia államfő közvetett nyomást kíván gyakorolni azokra az országokra, amelyek ellenzik a szerződések módosítását.
A Welt am Sonntag által idézett szakértők szerint Merkel és Sarkozy javaslataiban még több tisztázatlan dolog van, azok azonban egyértelműen jelzik, hogy a német kancellár és francia kollégája határozottan kézben akarja tartani az irányítást. Akár olyan áron is, hogy egy „kétsebességes” euróövezet jön létre.
Az Európai Unió jelenleg érvényben lévő alapszerződése lehetővé teszi a „fokozott együttműködést” legalább 9 tagállamot mozgósító kezdeményezések esetében.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.