2011. november 27., 15:152011. november 27., 15:15
A Welt am Sonntag című vasárnapi újság arról számolt be, hogy Merkel és Sarkozy már meg is állapodott a szükségesnek vélt intézkedésekről, illetve a menetrendről. Eszerint a kancellár és francia partnere mielőbb egy új stabilitási paktumot kíván kötni azokkal az euróövezeti tagállamokkal, amelyek készek a szigorú takarékosságra, és nem hajlandó várni valamennyi uniós tagállam megegyezésére.
A lap tudósításából kitűnt, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a közös javaslatok előterjesztésével nem várná meg az Európai Tanács december 8-i csúcstalálkozóját, hanem javaslatait már a jövő héten ismertetni akarja. Mindez magában foglalja, hogy szükség esetén egyfajta elitklub jönne létre az euróövezeten belül. Az úgynevezett „szupereurópaiak” klubjára külön rendelkezések vonatkoznának.
Mindez – mint az újság értesült – a schengeni megállapodáshoz hasonlítana, azaz az „elit” országokat külön rendelkezések kötnék. Mégpedig közöttük egy olyan megállapodás jönne létre, amely szigorú deficitkorlátokat irányozna elő, továbbá közvetett ellenőrzési jogokat biztosít a nemzeti költségvetések esetében. Ezt tartalmazná az új stabilitási paktum, és létrejönne a takarékossági intézkedésekre kész országok koalíciója.
Német kormányforrások szerint Merkel és Sarkozy mindezzel demonstrálni kívánja eltökéltségét az adósságválság mielőbbi megoldására. A két vezető azt reméli, hogy mindez már a jövő év elején életbe léphetne.
A terv magában foglalja az Európai Központi Bank (EKB) nagyobb szerepvállalását a válság elleni harcban. Mindezt Németország, illetve személy szerint Merkel kancellár mostanáig hevesen ellenezte, a jelek szerint azonban kezdi feladni erre vonatkozó szembenállását. Az EKB ugyanakkor megőrizné függetlenségét, az országok semmilyen utasítást nem adhatnának.
Az idézett források utaltak arra is, hogy Németország és Franciaország immár együttesen áll ki az európai szerződések módosításának szükségessége mellett. Berlin és Párizs szerint ez nem húzódhat el, legfeljebb egy évet vehet igénybe. A már említett stabilitási paktummal ugyanakkor a német kancellár és a francia államfő közvetett nyomást kíván gyakorolni azokra az országokra, amelyek ellenzik a szerződések módosítását.
A Welt am Sonntag által idézett szakértők szerint Merkel és Sarkozy javaslataiban még több tisztázatlan dolog van, azok azonban egyértelműen jelzik, hogy a német kancellár és francia kollégája határozottan kézben akarja tartani az irányítást. Akár olyan áron is, hogy egy „kétsebességes” euróövezet jön létre.
Az Európai Unió jelenleg érvényben lévő alapszerződése lehetővé teszi a „fokozott együttműködést” legalább 9 tagállamot mozgósító kezdeményezések esetében.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.