2011. november 27., 15:152011. november 27., 15:15
A Welt am Sonntag című vasárnapi újság arról számolt be, hogy Merkel és Sarkozy már meg is állapodott a szükségesnek vélt intézkedésekről, illetve a menetrendről. Eszerint a kancellár és francia partnere mielőbb egy új stabilitási paktumot kíván kötni azokkal az euróövezeti tagállamokkal, amelyek készek a szigorú takarékosságra, és nem hajlandó várni valamennyi uniós tagállam megegyezésére.
A lap tudósításából kitűnt, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy a közös javaslatok előterjesztésével nem várná meg az Európai Tanács december 8-i csúcstalálkozóját, hanem javaslatait már a jövő héten ismertetni akarja. Mindez magában foglalja, hogy szükség esetén egyfajta elitklub jönne létre az euróövezeten belül. Az úgynevezett „szupereurópaiak” klubjára külön rendelkezések vonatkoznának.
Mindez – mint az újság értesült – a schengeni megállapodáshoz hasonlítana, azaz az „elit” országokat külön rendelkezések kötnék. Mégpedig közöttük egy olyan megállapodás jönne létre, amely szigorú deficitkorlátokat irányozna elő, továbbá közvetett ellenőrzési jogokat biztosít a nemzeti költségvetések esetében. Ezt tartalmazná az új stabilitási paktum, és létrejönne a takarékossági intézkedésekre kész országok koalíciója.
Német kormányforrások szerint Merkel és Sarkozy mindezzel demonstrálni kívánja eltökéltségét az adósságválság mielőbbi megoldására. A két vezető azt reméli, hogy mindez már a jövő év elején életbe léphetne.
A terv magában foglalja az Európai Központi Bank (EKB) nagyobb szerepvállalását a válság elleni harcban. Mindezt Németország, illetve személy szerint Merkel kancellár mostanáig hevesen ellenezte, a jelek szerint azonban kezdi feladni erre vonatkozó szembenállását. Az EKB ugyanakkor megőrizné függetlenségét, az országok semmilyen utasítást nem adhatnának.
Az idézett források utaltak arra is, hogy Németország és Franciaország immár együttesen áll ki az európai szerződések módosításának szükségessége mellett. Berlin és Párizs szerint ez nem húzódhat el, legfeljebb egy évet vehet igénybe. A már említett stabilitási paktummal ugyanakkor a német kancellár és a francia államfő közvetett nyomást kíván gyakorolni azokra az országokra, amelyek ellenzik a szerződések módosítását.
A Welt am Sonntag által idézett szakértők szerint Merkel és Sarkozy javaslataiban még több tisztázatlan dolog van, azok azonban egyértelműen jelzik, hogy a német kancellár és francia kollégája határozottan kézben akarja tartani az irányítást. Akár olyan áron is, hogy egy „kétsebességes” euróövezet jön létre.
Az Európai Unió jelenleg érvényben lévő alapszerződése lehetővé teszi a „fokozott együttműködést” legalább 9 tagállamot mozgósító kezdeményezések esetében.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.