2009. március 27., 09:592009. március 27., 09:59
– Ön nemzetközileg is elismert szakértője a válságkezelésnek. Mit gondol, világszinten mennyi időbe telhet a gazdasági válság leküzdése?
– A becsületes válasz erre a kérdésre az, hogy fogalmam sincs. Lehet prognózist felállítani, de hogy ez milyen valószínűséggel valósul meg, azt nem lehet tudni. A legtöbb elemző ma úgy véli, hogy 2010 második felére enyhül a válság szorítása, és megindul a gazdasági növekedés. Úgy tűnik, hogy az olyan országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok, ahol a gazdasági szerkezet és a munkaerőpiac rugalmasabb, valószínűleg gyorsabban legyőzik a válságot. Más országokban viszont azt láthatjuk, hogy a válsághelyzet nem is jár feltétlenül a termelés viszszaesésével, legfeljebb csökken a növekedés üteme.
| Reformok kritikus tömege címmel tartott előadást Bokros Lajos szerda este a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán. A közgazdász professzor a magyarországi gazdaságpolitika reformjának és a gazdaság szerkezeti átalakításának szükségességéről beszélt, és ismertette a hallgatósággal saját részletes programját is. Bokros Lajos elmondta: Magyarország elvesztette a harmadik évezred első évtizedét, amikor a kilencvenes évek részleges reformjait követően durván túlköltekező, mesterséges élénkítésre alapozott gazdaságpolitikát folytatott, ellentétben az Európai Unió többi új, volt szocialista tagállamától, Romániát is beleértve. Bokros Lajos véleménye szerint a helytelenül alkalmazott anticiklikus gazdaságpolitika, amely a belső fogyasztás növelését külső és belső hitelfelvételből finanszírozta, elzálogosította Magyarország jövőjét. „Nyilvánvaló, hogy a világválság negatív hatásait a legtökéletesebb hazai gazdaságpolitika mellett is megéreztük volna. Nem mindegy azonban, hogy a kormány tevékenysége enyhíteni képes, vagy éppen ellenkezőleg, erősíti a gondokat” – ismertette reformelképzeléseit a közgazdász. A Közép-Európai Egyetem tanára szerint az átfogó reformok azonnali bevezetésével elkerülhető lenne a gazdaság végleges összeomlása. „Ha nem változik a helyzet, akkor hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy lesz-e 13. havi nyugdíj, hanem az, hogy honnan teremtjük elő a 11. és a 12. havi nyugdíjak öszszegét” – vélte a szakember, aki reformjaival jelentős változásokat vezetne be az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer és az adózás területén. Bokros Lajos igazságos közteherviselést, az adóalanyok körének bővítését és az adóalap szélesítését javasolta, az egészségügy és a nyugdíjrendszer vonatkozásában a magánbiztosítók bevonását, a közoktatás területén pedig kevesebb, de jobb minőségű képzést nyújtó intézményeket tartana szükségesnek. „A reformok kritikus tömegének célja, hogy kilábaljunk a válságból, és előkészítsük az országot egy jobb időszakra, amikor a gazdasági növekedés megindul” – fejtette ki Bokros Lajos, aki szerint az azonnali szerkezeti átalakítás előnyei rövid távon, akár már néhány éven belül is megmutatkoznának. |
– Pénzügyminiszterként egyszer már megoldott hasonló helyzetet Magyarországon. Miben különböznek a jelenlegi problémák mindattól, amivel 1996-ban nézett szembe az ország?
– A különbség elsősorban abban van, hogy most globális méretű pénzügyi válsággal állunk szemben. Ennél is fontosabb az, hogy Magyarországnak ma sokkal szűkebb a mozgástere, mint 14 évvel ezelőtt. Kevésbé állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek segítségével rövid távon, akár szerkezeti reformok nélkül is ki lehetne vezetni a válságból az országot. Ilyen eszköz volt például a nemzeti valuta leértékelése és a csúszó árfolyamrendszer bevezetése 1995-ben. Ez európai uniós tagállamként teljesen lehetetlen, hiszen a Magyar Nemzeti Bank mozgástere drámaian szűkült. Az, hogy a forint leértékelődik vagy felértékelődik, ma szinte kizárólag a piaci hatások függvénye. Ezenkívül akkor Magyarországnak módja volt megtenni olyan intézkedéseket is, mint az ideiglenes vámpótlék bevezetése, amire az Európai Unión belül nyilván nincs lehetőség.
– A közvéleményt meglepte, hogy ön a konzervatív Magyar Demokrata Fórum (MDF) európai parlamenti listájának élére került, holott az elmúlt két évtizedben nézeteik nagyon sokszor különböztek. Hogyan sikerült közös nevezőre jutni?
– A Magyar Demokrata Fórum sokat fejlődött és változott az elmúlt időszakban. Másfél évvel ezelőtt keresett meg először Dávid Ibolya, a párt elnöke, hogy tartanék-e egyetemi szintű előadásokat az MDF elnökségének, frakciójának és az érdeklődő közönségnek. Szimpatizált a nézeteimmel: úgy vélte, kiforrottak, és közel állnak az övéhez. A most megjelentetett tanulmányomra a Magyar Demokrata Fórum elnöksége azt nyilatkozta, hogy képes azonosulni az ebben foglalt alapvető irányokkal, értékekkel. Ez persze nem jelenti, hogy minden részletével egyetértenének, de a konkrét javaslatok túlnyomó többségét is támogatják. Az elnökasszony hajlandó volt a párt tulajdonképpeni egységét, a frakció létét kockára tenni annak érdekében, hogy engem megnyerjenek: ezek után számomra erkölcsi kötelezettséggé vált az együttműködés.
– Szó volt arról, hogy felkérnék miniszterelnöknek. Ön úgy nyilatkozott, hogy elvállalná a tisztséget. Ha ez valóban bekövetkezne, alakítana-e szakértői kormányt?
– Dávid Ibolya jelölt konstruktív bizalmatlansági indítvány keretében, azonban ehhez nem csatlakoztak a pártok. Most a Magyar Szocialista Párt keresett miniszterelnök-jelölteket, ezek között a jelölések között nem szerepel a nevem. Ha kormányfő lennék, a magyar alkotmányos berendezkedés értelmében nyilván én választanám meg, hogy kivel szeretnék együtt dolgozni, és valószínűleg a fenti lehetőség következne be.
– A válság kezelése érdekében radikális javaslatokat tett a költségvetési kiadások csökkentésére. Véleménye szerint nem ütköznének ezek komoly társadalmi ellenállásba?
– Szerintem nem, vagy nagyon kis ellenállásról lenne szó. Ma a társadalom túlnyomó többségét nagymértékben sújtja a gazdasági válság. Szerintem hajlandóak lennének bármilyen áldozatra annak érdekében, hogy az ország kilábaljon ebből az áldatlan helyzetből.
– Több közép - és hosszú távú reformot is megfogalmazott az egészségügy, oktatásügy, nyugdíjrendszer területén. Ön szerint szükséges-e ezek végrehajtásához politikai-társadalmi közmegegyezés?
– Attól függ, mit értünk közmegegyezésen. Ha azt, hogy minden egyes állampolgár egyetértsen vele, akkor nyilván nincs rá szükség, már csak azért sem, mert ilyenfajta konszenzust lehetetlen létrehozni. Úgy fogalmaznék, hogy a legfontosabb reformok alapvető irányát tekintve a társadalom túlnyomó többségének egyfajta beleegyezése, belenyugvása szükséges.
– Kolozsvári előadásában említette, hogy Magyarország a harmadik évezred első évtizedét sajnos elvesztette. Mit gondol, mennyi idő alatt lehet leküzdeni ezt a hátrányt, és milyen feltételekkel?
– Ha most elkezdenénk ezeket a bizonyos reformokat, akkor ezek hatása, úgy gondolom, már két-három év alatt jelentkezne, és az új évezred második évtizedének már nem kellene elvesznie a magyar társadalom és gazdaság számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok