2009. március 27., 09:592009. március 27., 09:59
– Ön nemzetközileg is elismert szakértője a válságkezelésnek. Mit gondol, világszinten mennyi időbe telhet a gazdasági válság leküzdése?
– A becsületes válasz erre a kérdésre az, hogy fogalmam sincs. Lehet prognózist felállítani, de hogy ez milyen valószínűséggel valósul meg, azt nem lehet tudni. A legtöbb elemző ma úgy véli, hogy 2010 második felére enyhül a válság szorítása, és megindul a gazdasági növekedés. Úgy tűnik, hogy az olyan országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok, ahol a gazdasági szerkezet és a munkaerőpiac rugalmasabb, valószínűleg gyorsabban legyőzik a válságot. Más országokban viszont azt láthatjuk, hogy a válsághelyzet nem is jár feltétlenül a termelés viszszaesésével, legfeljebb csökken a növekedés üteme.
| Reformok kritikus tömege címmel tartott előadást Bokros Lajos szerda este a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán. A közgazdász professzor a magyarországi gazdaságpolitika reformjának és a gazdaság szerkezeti átalakításának szükségességéről beszélt, és ismertette a hallgatósággal saját részletes programját is. Bokros Lajos elmondta: Magyarország elvesztette a harmadik évezred első évtizedét, amikor a kilencvenes évek részleges reformjait követően durván túlköltekező, mesterséges élénkítésre alapozott gazdaságpolitikát folytatott, ellentétben az Európai Unió többi új, volt szocialista tagállamától, Romániát is beleértve. Bokros Lajos véleménye szerint a helytelenül alkalmazott anticiklikus gazdaságpolitika, amely a belső fogyasztás növelését külső és belső hitelfelvételből finanszírozta, elzálogosította Magyarország jövőjét. „Nyilvánvaló, hogy a világválság negatív hatásait a legtökéletesebb hazai gazdaságpolitika mellett is megéreztük volna. Nem mindegy azonban, hogy a kormány tevékenysége enyhíteni képes, vagy éppen ellenkezőleg, erősíti a gondokat” – ismertette reformelképzeléseit a közgazdász. A Közép-Európai Egyetem tanára szerint az átfogó reformok azonnali bevezetésével elkerülhető lenne a gazdaság végleges összeomlása. „Ha nem változik a helyzet, akkor hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy lesz-e 13. havi nyugdíj, hanem az, hogy honnan teremtjük elő a 11. és a 12. havi nyugdíjak öszszegét” – vélte a szakember, aki reformjaival jelentős változásokat vezetne be az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer és az adózás területén. Bokros Lajos igazságos közteherviselést, az adóalanyok körének bővítését és az adóalap szélesítését javasolta, az egészségügy és a nyugdíjrendszer vonatkozásában a magánbiztosítók bevonását, a közoktatás területén pedig kevesebb, de jobb minőségű képzést nyújtó intézményeket tartana szükségesnek. „A reformok kritikus tömegének célja, hogy kilábaljunk a válságból, és előkészítsük az országot egy jobb időszakra, amikor a gazdasági növekedés megindul” – fejtette ki Bokros Lajos, aki szerint az azonnali szerkezeti átalakítás előnyei rövid távon, akár már néhány éven belül is megmutatkoznának. |
– Pénzügyminiszterként egyszer már megoldott hasonló helyzetet Magyarországon. Miben különböznek a jelenlegi problémák mindattól, amivel 1996-ban nézett szembe az ország?
– A különbség elsősorban abban van, hogy most globális méretű pénzügyi válsággal állunk szemben. Ennél is fontosabb az, hogy Magyarországnak ma sokkal szűkebb a mozgástere, mint 14 évvel ezelőtt. Kevésbé állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek segítségével rövid távon, akár szerkezeti reformok nélkül is ki lehetne vezetni a válságból az országot. Ilyen eszköz volt például a nemzeti valuta leértékelése és a csúszó árfolyamrendszer bevezetése 1995-ben. Ez európai uniós tagállamként teljesen lehetetlen, hiszen a Magyar Nemzeti Bank mozgástere drámaian szűkült. Az, hogy a forint leértékelődik vagy felértékelődik, ma szinte kizárólag a piaci hatások függvénye. Ezenkívül akkor Magyarországnak módja volt megtenni olyan intézkedéseket is, mint az ideiglenes vámpótlék bevezetése, amire az Európai Unión belül nyilván nincs lehetőség.
– A közvéleményt meglepte, hogy ön a konzervatív Magyar Demokrata Fórum (MDF) európai parlamenti listájának élére került, holott az elmúlt két évtizedben nézeteik nagyon sokszor különböztek. Hogyan sikerült közös nevezőre jutni?
– A Magyar Demokrata Fórum sokat fejlődött és változott az elmúlt időszakban. Másfél évvel ezelőtt keresett meg először Dávid Ibolya, a párt elnöke, hogy tartanék-e egyetemi szintű előadásokat az MDF elnökségének, frakciójának és az érdeklődő közönségnek. Szimpatizált a nézeteimmel: úgy vélte, kiforrottak, és közel állnak az övéhez. A most megjelentetett tanulmányomra a Magyar Demokrata Fórum elnöksége azt nyilatkozta, hogy képes azonosulni az ebben foglalt alapvető irányokkal, értékekkel. Ez persze nem jelenti, hogy minden részletével egyetértenének, de a konkrét javaslatok túlnyomó többségét is támogatják. Az elnökasszony hajlandó volt a párt tulajdonképpeni egységét, a frakció létét kockára tenni annak érdekében, hogy engem megnyerjenek: ezek után számomra erkölcsi kötelezettséggé vált az együttműködés.
– Szó volt arról, hogy felkérnék miniszterelnöknek. Ön úgy nyilatkozott, hogy elvállalná a tisztséget. Ha ez valóban bekövetkezne, alakítana-e szakértői kormányt?
– Dávid Ibolya jelölt konstruktív bizalmatlansági indítvány keretében, azonban ehhez nem csatlakoztak a pártok. Most a Magyar Szocialista Párt keresett miniszterelnök-jelölteket, ezek között a jelölések között nem szerepel a nevem. Ha kormányfő lennék, a magyar alkotmányos berendezkedés értelmében nyilván én választanám meg, hogy kivel szeretnék együtt dolgozni, és valószínűleg a fenti lehetőség következne be.
– A válság kezelése érdekében radikális javaslatokat tett a költségvetési kiadások csökkentésére. Véleménye szerint nem ütköznének ezek komoly társadalmi ellenállásba?
– Szerintem nem, vagy nagyon kis ellenállásról lenne szó. Ma a társadalom túlnyomó többségét nagymértékben sújtja a gazdasági válság. Szerintem hajlandóak lennének bármilyen áldozatra annak érdekében, hogy az ország kilábaljon ebből az áldatlan helyzetből.
– Több közép - és hosszú távú reformot is megfogalmazott az egészségügy, oktatásügy, nyugdíjrendszer területén. Ön szerint szükséges-e ezek végrehajtásához politikai-társadalmi közmegegyezés?
– Attól függ, mit értünk közmegegyezésen. Ha azt, hogy minden egyes állampolgár egyetértsen vele, akkor nyilván nincs rá szükség, már csak azért sem, mert ilyenfajta konszenzust lehetetlen létrehozni. Úgy fogalmaznék, hogy a legfontosabb reformok alapvető irányát tekintve a társadalom túlnyomó többségének egyfajta beleegyezése, belenyugvása szükséges.
– Kolozsvári előadásában említette, hogy Magyarország a harmadik évezred első évtizedét sajnos elvesztette. Mit gondol, mennyi idő alatt lehet leküzdeni ezt a hátrányt, és milyen feltételekkel?
– Ha most elkezdenénk ezeket a bizonyos reformokat, akkor ezek hatása, úgy gondolom, már két-három év alatt jelentkezne, és az új évezred második évtizedének már nem kellene elvesznie a magyar társadalom és gazdaság számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok