Bevált a negatív jóslat. Több mint egymillió alkalmazott keres rosszabbul a tb-járulék átruházása nyomán (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
Mintegy 1,2 millió munkavállaló fizetése csökkenthetett, további 608 781 alkalmazott esetében pedig fennáll a csökkenés kockázata a tb-járulék befizetésének a munkáltatóról a munkavállalóra történt átruházása nyomán. Szakemberek szerint várható volt, hogy gondok lesznek.
A versenyszférában dolgozó romániai alkalmazottak alig felének módosította a munkáltatója a munkaszerződését azt követően, hogy az év elejétől a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésének köztelezettségét a szociálliberális kormány átruházta a munkavállalókra. Ez a módosítás – mint ismeretes – azt jelenti, hogy immár nem a cég fizeti be a tb-járulékot az államkasszába, hanem az alkalmazott fizetéséből vonják le, a törvény ezért azt is előírta, hogy a munkáltatónak a megfelelő összeggel meg kell emelnie a fizetéseket, és ezt a munkaszerződésben rögzítenie kell, ellenkező esetben bírságra számíthat.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) érdekvédelmi szövetség által kedden kiadott közlemény szerint azonban a vállalkozók nagy része a füle botját sem mozdította. A szakszervezet által a március 31-én, vagyis az első negyedév végén rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján készített elemzés szerint
A vállalkozók passzivitása pedig a szakszervezeti számítások szerint oda vezetett, hogy mintegy 1,2 millió munkavállaló fizetése csökkent, s további 608 781 alkalmazott esetében fennáll a csökkenés kockázata. A konkrét számok így alakultak:
608 781 esetben a járuléknak megfelelő összeget nem bevezették a munkaszerződésbe, hanem pluszjuttatás, bónusz formájában tették rá a fizetésre, ami azonban bármikor egyoldalú döntéssel elvehető – kongatja meg a vészharangot a szakszervezet, emlékeztetve arra, hogy már a módosítások hatályba lépése előtt jelezték abbéli aggályaikat, hogy a kormány által kidolgozott kényszerítő mechanizmusok nem bizonyulnak hatékonynak, és az alkalmazottak isszák meg a hirtelen jött változtatás levét.
A BNS által nyilvánosságra hozott adatsorokból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2018. március 31-én 2 196 895 olyan teljes munkaidős munkaszerződést tartottak nyilván, amely alapján az alkalmazott minimálbért keres – ezek tették ki a nyolcórás szerződések 41,13 százalékát. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy sok munkáltató eddig is bónuszok és más juttatások formájában adta alkalmazottainak a fizetés egy részét, számuk pedig valószínűleg tovább nőtt a tb-járulék átruházása nyomán.
Az elemzés szerint az idei első negyedév végén a munkaszerződésekben rögzített átlag alapfizetés 2000 lej volt – gyakorlatilag a Revisal adatbázisban jegyzett szerződések felében 1900 és 2000 lej közötti alapfizetést találhattunk. A szakszervezet közleménye rámutat, amíg 2018 decemberében a minimálbér és az átlag alapfizetés közötti arány 80 százalék volt, addig az idén március végére elérte a 95 százalékot, vagyis csaknem megegyező értéken álltak.
– irányítja rá a figyelmet a helyzet visszásságára a BNS.
„Várható volt, hogy a törvény alkalmazásával gondok lesznek, hiszen gyakorlatilag nem kérhető számon a vállalkozókon, hogy csökkentették-e a tb-járulék átruházása után az alkalmazottaik jövedelmét” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Mint felidézte, még a törvény elfogadása előtt figyelmeztettek a hiányosságokra, hiszen a jogszabály gyakorlatilag szabad kezet biztosít a munkaadónak a tb-járulék átruházása során.
A háromszéki érdekvédelmi szervezet vezetője elmondta, a napokban találkoztak a megyei szakszervezeti elnökök, összevetették erre vonatkozó tapasztalataikat, és az derült ki, hogy
Ezzel valójában nem csökkent a nettó jövedelmük, de mégis veszteségként értékelhető, hiszen az alapbér a mérvadó, például a nyugdíj kiszámításakor is azt veszik figyelembe.
Bong Vilmos hangsúlyozta, pontos adataik nincsenek, ám a visszajelzések alapján valamilyen módon sok alkalmazott veszített a fiskális forradalom miatt. Ugyanakkor úgy véli, ahol működő szakszervezetek vannak, általában sikerült megegyezni a munkaadóval, viszont ahol nincs érdekképviselet, az alkalmazott nem tud olyan mértékben kiállni a jogaiért, elfogadja a köztes megoldást, például, hogy bónuszban kapja a különbözetet, és ne az alapbérét emeljék.
A munkaügyi felügyelőség viszont csak azt tudja ellenőrizni, hogy újratárgyalták-e a fizetéseket, és ezt a cégek meg is tették – szögezte le kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Mint részletezte: a szakszervezetekkel, a prefektúrával közösen figyelemmel követték a törvény betartását,
Az állami szférában első körben csökkentek ugyan a fizetések, ám általában menet közben módosították a szabályozást, és mindenkinek visszahozták a bérét a korábbi szintre. Ördög Lajos elmondta, azt nem tudják számonkérni, hogy valakinek csökkent-e a fizetése, azt ellenőrzik, hogy a vállalkozó megadja-e a minimálbért, vagy betartja-e a kollektív vagy egyéni munkaszerződésben foglaltakat. „Ezen túl a két félre tartozik, hogy milyen bérben egyeznek meg, ám a munkaerőpiacon akkora a hiány, hogy a munkaadók általában odafigyelnek arra, hogy olyan szinten tartsák a fizetést, hogy a jövőben is legyen még akivel dolgozniuk” – szögezte le Ördög Lajos.
A vállalkozók többsége megemelte a béreket, ez valójában burkolt minimálbér-emelés is volt – emelte ki Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, hangsúlyozva, hogy miután a minimálbért megemelték a tb-járulék átruházása miatt száz lejjel, akkor a többi fizetést ezzel arányosan növelni kellett. Ezzel nőttek a vállalkozók bérköltségei, ám ezt a jelenlegi helyzetben, amikor ilyen mértékű a munkaerőhiány, be kellett vállalni. „Előbb-utóbb ki kell alakulnia az egyensúlynak. Jelenleg még az van, hogy a munkavállalók külföldön próbálnak szerencsét, a vállalkozók keresik a munkaerőt, ezt pedig csak a fizetések szinten tartásával, növelésével lehet egyensúlyba hozni” – szögezte le Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!