Nyugdíj vagy fi zetés? Választásra kényszeríthetik a közalkalmazottakat
Fotó: Pixabay.com
Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.
2019. december 10., 07:552019. december 10., 07:55
Nem minden esetben akarja megtiltani a kormány a közalkalmazottaknak, hogy egy időben fizetésben és nyugdíjban is részesüljenek: figyelembe fogják venni az alacsony nyugdíjakat, mint ahogy szem előtt tartanák az alkotmánybíróság korábban a témában meghozott, elmarasztaló ítéletét is – pontosította hétvégi bejelentését vasárnap esti Facebook-bejegyzésében Violeta Alexandru munkaügyi miniszter. „44 éves vagyok. Mi lenne, ha holnap azt hallanák, hogy jövőre nyugdíjba megyek? Aztán rögtön visszatérnék egy közintézménybe? Egy olyan helyre, amelyre pályázhatott volna egy fiatal is például. Ma rendkívül vonzóak a fizetések a közszférában a munkahely biztonsága mellett. Nem korrekt, ami történik. Legyen bátorságunk beismerni” – írta a munkaügyi tárca vezetője. Hozzátette:
„Dolgozom egy törvénytervezeten, amely megtiltaná a közalkalmazotti fizetés és a nyugdíj halmozását. Senki nem tiltja meg az érintettek munkához való jogát. Annyi a kérés: válasszanak az állami fizetés és a nyugdíj között. Akárhogy is, a jelenleg hatályos törvény szerint a nyugdíjkorhatár környékén az emberek dönthetnek úgy, hogy meghosszabbítják munkaviszonyukat. Európa-szerte érvényesül a trend, hogy nő a nyugdíjkorhatár, az emberek tovább akarnak és tudnak dolgozni. Minden tiszteletem azoké, akik még akarnak dolgozni” – fogalmazott a miniszter. Jelezte egyúttal: a jogszabályjavaslat tiszteletben fogja tartani azok helyzetét, akiknek alacsony a nyugdíjuk, „még a minimálbér szintjétől is elmarad”.
– szögezte le a tárcavezető.
Violeta Alexandru biztosított egyúttal mindenkit, hogy az intézkedés tiszteletben tartja majd az alkotmánybíróság döntését, miután a talárosok azt kérték, ne sérüljenek jogok.
„Korrekt intézkedésnek” nevezte hétfőn Marcel Ciolacu, az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke a nemzeti liberális párti (PNL) kabinet terveit, meglátása szerint ugyanakkor
Ciolacu szerint ugyanakkor az Orban-kabinet semmiképp sem rendelkezhet a témában sürgősségi kormányrendelettel, mindenképp törvényre van szükség, „meglátjuk majd, hogy más véleménye lesz-e az alkotmánybíróságnak”. „Jól megnéztem a taláros testület döntését a Boc-kormány intézkedéseit illetően. Nem tudjuk, hogy meg fogja-e tiltani ezt a dolgot, vagy sem” – fogalmazott Ciolacu.
„Álljanak be a közemberek sorába”
Jó ötletnek tartja a kiváltsághalmozások korlátozását Tánczos Barna szenátor is. Lapunk megkeresésére elmondta, az RMDSZ-ben még nem született döntés Violeta Alexandru munkaügyi miniszter javaslata kapcsán, ám ő személyesen az elmúlt három-négy évben többször is próbált támogatókat keresni egy hasonló törvénykezdeményezéshez, korlátozva az előnyök halmozását a közszférában. Rámutatott:
„Háromszoros előnyre is szert tehetnek egyrészt előre hozott nyugdíjba mehetnek még ötvenéves koruk előtt, másrészt speciális nyugdíjat kapnak, ami nem hozzájárulás-alapú, tehát nem az alapján számolják ki, hogy huszonvalahány év alatt mennyi hozzájárulást fizettek be a nyugdíjalapba. Ezenfelül még harmadik előnyt is élvezhetnek, tételesen, hogy bármikor visszatérhetnek a közszférába dolgozni. Ezzel olyan kiváltságsorozatra tesznek szert, ami más alkalmazott, a közszférában dolgozók számára nem elérhető” – sorolta a politikus. Felidézte, javaslatuk szerint ebből a három előnyből csak eggyel élhettek volna, a többi esetében pedig „be kellett volna állniuk a közemberek sorába”. Erről a javaslatról Florin Cîțu pénzügyminiszterrel is egyeztettek, és úgy tűnik, a kormány felkarolta, sőt magáévá tette azt, és megnyirbálná az előnyhalmozást.
Hangsúlyozta, a védelmi tárca hatáskörébe tartozó alkalmazottaknak elenyésző százaléka vesz részt katonai vagy akár NATO-bevetéseken, a 90 százalékuk ugyanúgy csak könyvel, vagy bürokrata, mintha például a Hargita Megyei Tanácsnál dolgozna. „Elemezni kellene, hogy kik azok, akik valóban részt vesznek bevetéseken, kik azok, akik megérdemlik a speciális juttatásokat” – szögezte le a szenátor.
Puskás Bálint: nem alkotmányellenes a javaslat
Nem alkotmányellenes, ha korlátozzák, hogy a nyugdíjas közalkalmazottak a közszférában dolgozzanak – véli Puskás Bálint. A nyugalmazott alkotmánybíró megkeresésünkre kifejtette, a munkához való jogot szavatolja az alaptörvény, de ezt a jogot a törvényes keretek között kell biztosítani. Emlékeztetett, hogy a Boc-kormány idején elfogadott sürgősségi kormányrendelet már kényszerítette a nyugdíjas közalkalmazottakat, hogy válasszanak: megtartják a nyugdíjukat, vagy dolgozni akarnak a közszférában. Aztán a jogszabály hatálya alól először kivonták a nyugdíjas pedagógusokat, arra hivatkozva, hogy az oktatásban alacsonyak a bérek. Aztán más kategóriákat is kivettek, végül a teljes jogszabályt hatályon kívül helyezték. Puskás Bálint rámutatott, amíg ő alkotmánybíró volt, a taláros testület nem hozott olyan döntést, hogy egy ilyen rendelkezés szembemegy az alaptörvénnyel, az óvásokat visszautasították. Személyes véleménye szerint a kezdeményezés alapelve jó, hiszen sok pályakezdőnek munkahelyet tudnak biztosítani, ha a nyugdíjasokat választás elé állítják. Másrészt azt sem támogatja elvi szinten, hogy a rendőrségnél, titkosszolgálatoknál dolgozók negyvenéves koruk után visszavonulnak, majd elfoglalják a különböző közintézményekben, minisztériumokban a jól fizető állásokat. A nyugalmazott alkotmánybíró az előre hozott nyugdíjazást sem tartja jó ötletnek, szerinte például a bírák esetében kimondottan káros, hiszen egy bíró éppen több évtizedes tapasztalat után tesz szert kellő tudásra, amivel a legjobban végezheti a feladatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!