
Fotó: Agerpres
2009. augusztus 03., 09:232009. augusztus 03., 09:23
„Tegnapelőtt az elnök azt állította, hogy Romániát nem érinti a válság, utólag pedig arról értesített, hogy biztonsági intézkedésként kölcsönt veszünk fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ezt követően már azt mondta, hogy a krízis nyilván elkerülhetetlen, és minket is érinteni fog, de az intézkedéseknek köszönhetően Románia átvészelte a legnehezebb pillanatokat. Most meg derűsen azt jelenti be, hogy az országban egyre csak mélyül a válság. Mit várnak még, rúgják ki az embereket állásaikból! Még bocsássanak el vagy 20 százalékot az állami alkalmazottak közül, bármilyen felmérés nélkül, mert sietnünk kell és nincs időnk!” – fogalmazott Duvăz.
| A kormány képtelen 7 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt, emiatt csökkenteni fogja a költségvetési kiadásokat – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök a hét végén az üzleti szféra képviselőivel tartott megbeszélésen, amelyen Gheorghe Pogea pénzügyminiszterrel közösen értekezett az ország gazdasági helyzetéről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelmegállapodás tükrében. Boc azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy az államháztartási hiány kordában tartása érdekében semmiképp nem kívánják emelni a hozzáadottérték-adót (áfa). A két demokrata-liberális kormánytag rámutatott, ugyan a gazdasági válság következményei súlyosak, a kormány nem akarja megnövelni sem az áfát, sem a 16 százalékos egységes adókulcsot. Kijelentésüket Magyarország negatív példájával illusztrálták, ahol negatív következményekkel járt az áfa megnövelése. A kormányfő és a pénzügyminiszter továbbá hangoztatta az átalányadó szükségességét, hangsúlyozva, ha meglettek volna a szükséges költségvetési bevételek, nem vezették volna azt be. Azonban rámutattak: a jelenlegi helyzetben az illetéket egyelőre nem kívánják eltörölni. |
Hozzátette: a hasonló kezdeményezéseket bírálni és ellenezni fogják. A szociáldemokrata politikus ugyanakkor hangsúlyozta, pártja még mindig fenntartja korábbi álláspontját, miszerint az IMF-fel kötött egyezményt megelőzően a kormánynak részletesebb tárgyalásokat kellett volna folytatnia az Európai Bizottsággal.
Duvăz szerint ugyanakkor az állami apparátus létszámának csökkentése hátrányosan befolyásolja a gazdaságot, mivel megnövekednek a munkanélküli-segély költségei, s egyben csökken az alacsony jövedelemmel rendelkező személyek vásárlóereje.
„Ennek következtében visszaesik a fogyasztás, ami miatt számos vállalat jut majd csődbe, és ez szintén a munkanélküliség növekedéséhez vezet” – részletezte a politikus.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Traian Băsescu államelnök csütörtökön a RRA műsorában úgy nyilatkozott, a közszférában tevékenykedő alkalmazottak jelentős részét sürgősen el kell bocsátani.
Az államfő kijelentette, az állami apparátus „túlméretezett”, nagyon sok alkalmazott használhatatlan, és ez kihathat az állami költségvetésre. Băsescu szerint éppen emiatt a köztisztviselők legalább 20 százalékát kellene elbocsátani.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.