
„Már iktatta a Román Találmányi és Szabadalmi Hivatal a Székelyföldi termék, illetve a Székely közösségi márkanév védjegyeztetési dokumentációját” – jelentette ki Borboly Csaba, aki arra is kitért, hogy a Hargita és Kovászna megye önkormányzata, illetve a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és a tekerőpataki Bernád Ottó vállalkozó által kezdeményezett szabadalmazási procedúra már a felülvizsgálati szakaszban van.
A márkanevekre a névfoglalást még múlt év decemberében kérvényezték a szabadalmi hivatalnál, összeállították a szükséges dokumentációt, illetve befizették a 12 ezer lejes illetéket és kezelési költséget, idén januárban pedig a szabadalmi hivatal közölte, hogy a kérés kedvező elbírálást nyert, és február 18-ától kezdődően kezdetét vette a féléves kivizsgálási procedúra.
„Reméljük, hogy a továbbiakban is elfogadják az általunk kért formában a márkaneveket” – fejtegette Borboly. Hozzátette: a márkanevek használatára potenciálisan jogosult lesz a történelmi Székelyföld határain belül tevékenykedő valamenynyi vállalkozó, termelő, illetve a helyi hagyományokhoz igazodó különféle szolgáltatást nyújtó cég. Vagyis területi szempontból Hargita és Kovászna megyén kívül Maros megye területének majdnem fele, négy község Neamţ és egy község Bákó megyéből jogosult az új márkanevek használatára.
A márkanevek igénylésére Hargita és Kovászna megyében irodákat létesítenek, ahol az érdeklődők kérvényezhetik majd, hogy termékük vagy szolgáltatásuk elnyerje a Székelyföldi, illetve a Székely márkanevet. „Célunk, hogy minél több termék kerüljön ezzel a márkanévvel az európai uniós piacra, hiszen megyénk a Natúra 2000-es övezetben van, és az itt termő haszonnövények akár bioterméknek is tekinthetők” – fejtegette a Krónika kérdésére Borboly, hozzáfűzve, hogy már áprilistól indítják a kampányt a másodikán szervezendő hagyományos termékek kiállításával.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a közös cél a Székelyföld népszerűsítése. Mint hangsúlyozta, a tavalyi helyhatósági választások után új fejezet kezdődött Kovászna és Hargita megye együttműködésének a történetében, nagy hangsúlyt fektetnek a kisrégiós identitásra, de a két megye határain túl együtt képviselik a két megye érdekeit. „A székelyföldi Székely márkanév levédését a Hargita megyei önkormányzat kezdeményezte, de ebben egyenrangú partner Kovászna megye. Háromszéken is megalakítják a bíráló bizottságot, hogy a Kovászna megyei termelők helyben folyamodhassanak a márkanév használatáért” – fogalmazott a megyei önkormányzat elnöke.
Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a Székelyföldi termék márkanévkénti levédésének egyik kezdeményezője nem bánja, hogy a Hargita megyei önkormányzat átvette a kezdeményezését a szabadalmazásnak. Gazda fontosnak tartja, hogy ez a projekt kiterjedjen Háromszékre is, és Kovászna megye egyenrangú partnerként vegyen részt benne. Gazda megismételte, hogy nem pártpolitikai szándékkal ösztönözte a Székelyföldi termék márkanév létrehozását, így az a fontos, hogy az megvalósuljon, még akkor is, ha mások viszik dűlőre. Gazda korábban elismerte, nehezen tudták volna előteremteni a levédéshez szükséges 12 ezer lejt.
Ugyanakkor a polgári párt háromszéki alelnöke hangsúlyozta, elvárná, hogy Kovászna megye részéről ő is részt vehessen a projekt kivitelezésében. Az MPP háromszéki szervezete januárban közmeghallgatást tartott a székelyföldi termékről, amelyen közel harminc érdekelt vállalkozó vett részt. A polgári párt Kovászna megyei szervezete korábban lefoglalta magyar és román nyelven a www.szekelyfolditermek.ro és a www.szekelyfolditermek.eu domén-neveket. Gazda Zoltán elmondta, attól függően döntenek ezek sorsáról, hogy a márkanév levédését kezdeményezők megkeresik-e őket.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.