„Már iktatta a Román Találmányi és Szabadalmi Hivatal a Székelyföldi termék, illetve a Székely közösségi márkanév védjegyeztetési dokumentációját” – jelentette ki Borboly Csaba, aki arra is kitért, hogy a Hargita és Kovászna megye önkormányzata, illetve a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és a tekerőpataki Bernád Ottó vállalkozó által kezdeményezett szabadalmazási procedúra már a felülvizsgálati szakaszban van.
A márkanevekre a névfoglalást még múlt év decemberében kérvényezték a szabadalmi hivatalnál, összeállították a szükséges dokumentációt, illetve befizették a 12 ezer lejes illetéket és kezelési költséget, idén januárban pedig a szabadalmi hivatal közölte, hogy a kérés kedvező elbírálást nyert, és február 18-ától kezdődően kezdetét vette a féléves kivizsgálási procedúra.
„Reméljük, hogy a továbbiakban is elfogadják az általunk kért formában a márkaneveket” – fejtegette Borboly. Hozzátette: a márkanevek használatára potenciálisan jogosult lesz a történelmi Székelyföld határain belül tevékenykedő valamenynyi vállalkozó, termelő, illetve a helyi hagyományokhoz igazodó különféle szolgáltatást nyújtó cég. Vagyis területi szempontból Hargita és Kovászna megyén kívül Maros megye területének majdnem fele, négy község Neamţ és egy község Bákó megyéből jogosult az új márkanevek használatára.
A márkanevek igénylésére Hargita és Kovászna megyében irodákat létesítenek, ahol az érdeklődők kérvényezhetik majd, hogy termékük vagy szolgáltatásuk elnyerje a Székelyföldi, illetve a Székely márkanevet. „Célunk, hogy minél több termék kerüljön ezzel a márkanévvel az európai uniós piacra, hiszen megyénk a Natúra 2000-es övezetben van, és az itt termő haszonnövények akár bioterméknek is tekinthetők” – fejtegette a Krónika kérdésére Borboly, hozzáfűzve, hogy már áprilistól indítják a kampányt a másodikán szervezendő hagyományos termékek kiállításával.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a közös cél a Székelyföld népszerűsítése. Mint hangsúlyozta, a tavalyi helyhatósági választások után új fejezet kezdődött Kovászna és Hargita megye együttműködésének a történetében, nagy hangsúlyt fektetnek a kisrégiós identitásra, de a két megye határain túl együtt képviselik a két megye érdekeit. „A székelyföldi Székely márkanév levédését a Hargita megyei önkormányzat kezdeményezte, de ebben egyenrangú partner Kovászna megye. Háromszéken is megalakítják a bíráló bizottságot, hogy a Kovászna megyei termelők helyben folyamodhassanak a márkanév használatáért” – fogalmazott a megyei önkormányzat elnöke.
Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a Székelyföldi termék márkanévkénti levédésének egyik kezdeményezője nem bánja, hogy a Hargita megyei önkormányzat átvette a kezdeményezését a szabadalmazásnak. Gazda fontosnak tartja, hogy ez a projekt kiterjedjen Háromszékre is, és Kovászna megye egyenrangú partnerként vegyen részt benne. Gazda megismételte, hogy nem pártpolitikai szándékkal ösztönözte a Székelyföldi termék márkanév létrehozását, így az a fontos, hogy az megvalósuljon, még akkor is, ha mások viszik dűlőre. Gazda korábban elismerte, nehezen tudták volna előteremteni a levédéshez szükséges 12 ezer lejt.
Ugyanakkor a polgári párt háromszéki alelnöke hangsúlyozta, elvárná, hogy Kovászna megye részéről ő is részt vehessen a projekt kivitelezésében. Az MPP háromszéki szervezete januárban közmeghallgatást tartott a székelyföldi termékről, amelyen közel harminc érdekelt vállalkozó vett részt. A polgári párt Kovászna megyei szervezete korábban lefoglalta magyar és román nyelven a www.szekelyfolditermek.ro és a www.szekelyfolditermek.eu domén-neveket. Gazda Zoltán elmondta, attól függően döntenek ezek sorsáról, hogy a márkanév levédését kezdeményezők megkeresik-e őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok