2008. december 10., 13:212008. december 10., 13:21
“Sajnáljuk, hogy meg kell tennünk ezt a lépést, de pénz nélkül nem tudjuk folytatni a munkát, és olyan körülmények között sem, hogy jelentős kiterjedésű területekre továbbra sincs szabad, akadálymentes bejárásunk” – áll Mix közleményében.
A Bechtel álláspontja szerint az autópálya-társaság összesen 27 millió euróval, illetve 14,7 millió eurónyi áfával tartozik a cégnek még júliusban elvégzett munkálatokért. “A CNADNR-nek emellett nem sikerült biztosítania a hozzáférést a munkaterülethez, így nem tudjuk tartani az eddigi ütemet” – szögezi le a kommüniké.
A munkálatok egy részének felfüggesztése által érintett alkalmazottak megkapják a hatályos jogszabályok által előírt juttatásokat mindaddig, amíg ismét fölvehetik a munkát. “Csoportos elbocsátás esetén az alkalmazottak kéthavi bérüknek megfelelő végkielégítést kapnak, de vállaljuk, hogy együttműködünk a közlekedési tárcával, az autópálya-társasággal, a szakszervezeti vezetőkkel és a kormánnyal a probléma megoldása érdekében” – hangsúlyozta a projektvezető, aki reményét fejezte ki, hogy az autópálya-társaság záros határidőn belül megoldást talál a helyzetre, hogy folytatódhassanak az építési munkálatok.
Mint ismeretes, a Brassó és Bors közötti autópálya építési munkálatai még 2004-ben kezdődtek, az akkori kormány 2,2 milliárd eurós szerződést írt alá az amerikai Bechtel építőcéggel. A munkálatok 2005 közepén leálltak, mivel az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződést, így a leállás miatt az eredetileg b2012-re kitűzött átadási határidőt egy évvel meghosszabbították. Idén augusztusig a Bechtel öt kilométernyi sztrádát aszfaltozott le Kolozsvár közelében, a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon.
Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő novemberben ellátogatott az építkezés helyszínére, ahol nyugtalanságának adott hangot az építési munkálatok lassúsága miatt, és leszögezte, nem egyezik bele abba, hogy a kormány nagyobb ütemben fizessen, mint ahogy a Bechtel dolgozni képes. Rámutatott: az év elején a munkálatokhoz szükséges összeg 30 százalékát anélkül utalták át a Bechtelnek, hogy akár csak egyetlen centiméternyi autópálya is elkészült volna. Leszögezte: a Bechtelnek el kell végeznie a leszerződött munkálatokat, a kormány pedig nem hajlandó előre odaadni a pénzt, hogy azután várakozzon a kivitelezésre.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.