„Noha a bank és a fogyasztó közötti szerződésben megjelenik, hogy a pénzintézet fenntartja magának a kamatemelés jogát a pénzpiaci mozgások függvényében, már voltak olyan esetek, amikor az igazságszolgáltatás úgy döntött, hogy a kamatemelésről szóló kitétel a szerződésben önkényes, és semmissé nyilvánította az összeg növelését” – részletezte a Newsin hírügynökségnek Gheorghe Ciubotaru.
Mint hangsúlyozta, a bankok kötelesek minden egyes ügyfelet értesíteni arról, hogy növeli a kamatlábat. „Törvénytelen, hogy egy hitelintézet az ügyfelek értesítése nélkül módosítsa a kamatlábat. A fogyasztónak ugyanis meg kell adni a lehetőséget, hogy döntsön, továbbra is az illető bank ügyfele kíván maradni, vagy refinanszírozást kér egy másik pénzintézettől” – ecsetelte a fogyasztóvédelmi hatóság alelnöke.
Jogszabály a kamatok
Az általa vezetett intézmény különben a közelmúltban dolgozott ki egy olyan törvénytervezetet, amely kordában tartaná a hitelezést. Ez a jogszabály várhatóan 2009. január elsején lép hatályba. A tervezet előírja, hogy a bankok és nem bank jellegű hitelintézetek nem emelhetik sem a kamatlábat, sem a kezelési költséget a hitelezés időtartama alatt, és nem is vezethetnek be újabb költségeket. A jogszabály visszamenőleg nem hatályos, csak azokra a kölcsönökre lesz majd érvényes, amelyeket a törvény életbelépését követően vesznek fel.
Kamatemelés jegybanki
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, kedden az Unicredit Ţiriac Bank, CR Firenze és a Román Kereskedelmi Bank (BCR) emelte meg a kölcsönökre kirótt kamatát 1–5 százalékponttal. Az Unicredit az euróban nyújtott ingatlanhitelekre 3 százalékpontos, míg a hasonló lejhitelekre 5 százalékpontos növelést alkalmazott. A december 31-éig megkötött szerződésekről azonban a pénzintézet illetékesei úgy nyilatkoznak, hogy a hitel első hat hónapjában a kamatláb egy százalékkal csökkent. A Banca Românească egyenesen megkétszerezte az euróban nyújtott hitelek kamatlábát, mind a jelzáloghitelek, mind pedig a jelzálogalapú fogyasztási hitelek esetében. A Román Kereskedelmi Bank 1,05–1,25 százalékponttal drágította a lejalapú hitelek kamatját, miközben az eurókölcsönöket nem módosított. A CR Firenze bank 1–1,5 százalékponttal emelte mind az euróban, mind a lejben folyósított hitelek után fizetendő kamatot.
Előző nap Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke még arra intette a kereskedelmi hitelintézetek vezetőit, hogy ne emeljék a kamatokat, mivel ezzel elveszítik ügyfeleiket. A világ szinte valamenynyi országát sújtó likviditási válság folytán a jegybank által naponta megszabott ROBOR-ráta elérte a 49,81 százalékot. A ROBOR a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata, amelyet mindennap 11:30-kor jelent be a nemzeti bank és három hónapra érvényes. Isărescu azonban hétfői sajtótájékoztatóján felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy ne siessenek a ROBOR-t megközelítő értékre emelni kamatjaikat, mivel a pénzpiacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok