Összességében továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója. Közölte: a bukaresti 1. és 2. kerületben található új lakások az országban a legmagasabb áron kelnek el, annak ellenére, hogy tíz éve a kincses városé a legdrágább ingatlanpiac.
2026. február 27., 20:572026. február 27., 20:57
A friss adatsorok szerint miközben Kolozsváron az új otthonok átlagára négyzetméterenként 3300 euró, a bukaresti új lakások átlagosan közel 2500 euró/négyzetméter hasznos alapterület áron kerülnek ki a piacra.
Az olyan könyékeken, mint a Dorobanți, a Herăstrău vagy a Floreasca az új lakások átlagára 4800–5000 euró/négyzetméter, de van, hogy elkérnek 13 000 euró/négyzetméteres árat is a Hotnews.ro által ismertetett adatsorok szerint.
Ha górcső alá vesszük a főváros hat kerületének kínálatát, akkor azt látjuk, hogy két kerületben az átlagár jelentősen meghaladja a kolozsvári lakáspiac átlagát. Az 1. kerületben az új lakások átlagára elérte a 4192 euró/m²-t. A 2. kerület pedig a második legdrágább, átlagosan 3767 euró/m²-rel.
Az árak közötti különbségek azonban igen jelentősek. Vannak olyan külvárosi – például Rahova, Berceni, Ghencea vagy Giulești – ingatlanfejlesztések, amelyek esetében a négyzetméterár nem haladja meg az 1500 eurót,
Hiába várják sokan hosszú évek óta, a közeljövőben nem fognak látványosan csökkenni a hatalmasra duzzadt kolozsvári ingatlanárak – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek, akik szerint több tényező együttállása alakította az árakat.
Összehasonlításképpen: Kolozsvárban az új lakásokat nagyjából 3300 euró/hasznos négyzetméter áron kínálják eladásra. A legdrágábbak a Szopori út, a Tóköz, a Hóstáti negyed (Mărăști), a Nyárfasori lakótelep, valamint az Irisz-telep újépítésű otthonai, de az árak egyik lakótelepen sem haladják meg a 4000 euró/hasznos négyzetmétert.
Alapvetően azok, akik a kincses városban vásárolnak ingatlant, általában többet fizetnek, függetlenül attól, hogy milyen ingatlant választanak és hol található az.
„A bukaresti piac sokkal kifinomultabb, és alaposabban meg kell vizsgálni: nemcsak az ország legdrágább területei találhatók itt, hanem az 1. és a 2. kerületben az új lakások átlagára messze meghaladja a Kolozsváron regisztrált átlagárat. Bukarest valójában mind a volumen, mind az érték tekintetében domináns pozícióban van. Az alacsonyabb átlagár csak azt mutatja, hogy a kínálat nagy része a megfizethető tömegpiaci szegmensre koncentrálódik, amely valójában kielégíti a keresletet” – mutatott rá Daniel Crainic, az Imobiliare.ro marketing igazgatója.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Érdekes aspektus azonban, hogy az ingatlanközvetítő összesítése szerint az elmúlt évben az új lakások átlagos kikiáltási ára Bukarestben 22 százalékkal emelkedett, Kolozsváron viszont mindössze 6 százalékkal nőtt – az ingatlanpiaci szakértők szerint pedig ez egyértelműen jelzi, hogy a főváros az utóbbi időben gyorsan kezdte ledolgozni az évek során felhalmozódott különbséget.
Az elemzés arra is ráirányítja ugyanakkor a figyelmet, hogy bár a bukaresti piac továbbra is némi csökkenést mutat az új lakások kínálatában, továbbra is az ország legváltozatosabb piaca marad. A tavalyi év második felében körülbelül 7300 új ingatlan állt a potenciális vásárlók rendelkezésére a fővárosban, ami nagyjából megegyezik a Kolozsváron eladó lakások teljes számával, beleértve a régi építésűeket is.
A kincses városban gyakorlatilag mindössze 1300 új lakás várt vevőre.
Emögött – mint arra a Krónika megkeresésére korábban Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense rámutatott – az áll, hogy Kolozsváron arányaiban lassabban épülnek ingatlanok, mint más városokban, és főleg lassabban annál, mint ahogy az ingatlanbefektetők építeni szeretnének. A polgármesteri hivatal sokkal nehezebben, lassabban adja ki az építkezési engedélyeket a nagyobb befektetések és beruházások esetében. Emil Boc polgármester azt mondja, azért tartja mesterségesen vissza a kínálatot, mert ha ő ezeket mind jóváhagyná, akkor még jobban megbénítaná Kolozsvár forgalmát és a kolozsváriak életminőségét. A mesterségesen visszatartott kínálat pedig növekvő kereslet mellett a oda vezetett, hogy az árak elszálltak.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Idén januárban 36,69 százalékkal 529-re nőtt a fizetésképtelen cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első hónapjához viszonyítva – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
A kormány pénteken jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek célja a fogyatékkal élők helyi adójának csökkentése a gépjárművek és a lakóingatlanok tekintetében, valamint kedvezmény biztosítása az 50 vagy akár 100 évesnél régebbi ingatlanok esetében.
A vidéki térségekben élők támogatását célozza az Élet vidéken (Viața la țară) nevű projekt.
Románia 850 millió lej (196 millió dollár) költségvetési többletet regisztrált az év első hónapjában, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,04 százalékának felel meg – jelentette be egy interjúban Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A fekete-tengeri gázmezőből jövőre érkező gáz nem fogja jelentősen csökkenteni a gázárakat – állítja Cristian Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Januárban 10,4 ponttal nőtt az előző hónaphoz képest a román gazdaság iránti bizalom indexe – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
Rontott a román gazdaság idei kilátásain csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az Európai Unióból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!