Összességében továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója. Közölte: a bukaresti 1. és 2. kerületben található új lakások az országban a legmagasabb áron kelnek el, annak ellenére, hogy tíz éve a kincses városé a legdrágább ingatlanpiac.
2026. február 27., 20:572026. február 27., 20:57
A friss adatsorok szerint miközben Kolozsváron az új otthonok átlagára négyzetméterenként 3300 euró, a bukaresti új lakások átlagosan közel 2500 euró/négyzetméter hasznos alapterület áron kerülnek ki a piacra.
Az olyan könyékeken, mint a Dorobanți, a Herăstrău vagy a Floreasca az új lakások átlagára 4800–5000 euró/négyzetméter, de van, hogy elkérnek 13 000 euró/négyzetméteres árat is a Hotnews.ro által ismertetett adatsorok szerint.
Ha górcső alá vesszük a főváros hat kerületének kínálatát, akkor azt látjuk, hogy két kerületben az átlagár jelentősen meghaladja a kolozsvári lakáspiac átlagát. Az 1. kerületben az új lakások átlagára elérte a 4192 euró/m²-t. A 2. kerület pedig a második legdrágább, átlagosan 3767 euró/m²-rel.
Az árak közötti különbségek azonban igen jelentősek. Vannak olyan külvárosi – például Rahova, Berceni, Ghencea vagy Giulești – ingatlanfejlesztések, amelyek esetében a négyzetméterár nem haladja meg az 1500 eurót,
Hiába várják sokan hosszú évek óta, a közeljövőben nem fognak látványosan csökkenni a hatalmasra duzzadt kolozsvári ingatlanárak – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek, akik szerint több tényező együttállása alakította az árakat.
Összehasonlításképpen: Kolozsvárban az új lakásokat nagyjából 3300 euró/hasznos négyzetméter áron kínálják eladásra. A legdrágábbak a Szopori út, a Tóköz, a Hóstáti negyed (Mărăști), a Nyárfasori lakótelep, valamint az Irisz-telep újépítésű otthonai, de az árak egyik lakótelepen sem haladják meg a 4000 euró/hasznos négyzetmétert.
Alapvetően azok, akik a kincses városban vásárolnak ingatlant, általában többet fizetnek, függetlenül attól, hogy milyen ingatlant választanak és hol található az.
„A bukaresti piac sokkal kifinomultabb, és alaposabban meg kell vizsgálni: nemcsak az ország legdrágább területei találhatók itt, hanem az 1. és a 2. kerületben az új lakások átlagára messze meghaladja a Kolozsváron regisztrált átlagárat. Bukarest valójában mind a volumen, mind az érték tekintetében domináns pozícióban van. Az alacsonyabb átlagár csak azt mutatja, hogy a kínálat nagy része a megfizethető tömegpiaci szegmensre koncentrálódik, amely valójában kielégíti a keresletet” – mutatott rá Daniel Crainic, az Imobiliare.ro marketing igazgatója.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Érdekes aspektus azonban, hogy az ingatlanközvetítő összesítése szerint az elmúlt évben az új lakások átlagos kikiáltási ára Bukarestben 22 százalékkal emelkedett, Kolozsváron viszont mindössze 6 százalékkal nőtt – az ingatlanpiaci szakértők szerint pedig ez egyértelműen jelzi, hogy a főváros az utóbbi időben gyorsan kezdte ledolgozni az évek során felhalmozódott különbséget.
Az elemzés arra is ráirányítja ugyanakkor a figyelmet, hogy bár a bukaresti piac továbbra is némi csökkenést mutat az új lakások kínálatában, továbbra is az ország legváltozatosabb piaca marad. A tavalyi év második felében körülbelül 7300 új ingatlan állt a potenciális vásárlók rendelkezésére a fővárosban, ami nagyjából megegyezik a Kolozsváron eladó lakások teljes számával, beleértve a régi építésűeket is.
A kincses városban gyakorlatilag mindössze 1300 új lakás várt vevőre.
Emögött – mint arra a Krónika megkeresésére korábban Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense rámutatott – az áll, hogy Kolozsváron arányaiban lassabban épülnek ingatlanok, mint más városokban, és főleg lassabban annál, mint ahogy az ingatlanbefektetők építeni szeretnének. A polgármesteri hivatal sokkal nehezebben, lassabban adja ki az építkezési engedélyeket a nagyobb befektetések és beruházások esetében. Emil Boc polgármester azt mondja, azért tartja mesterségesen vissza a kínálatot, mert ha ő ezeket mind jóváhagyná, akkor még jobban megbénítaná Kolozsvár forgalmát és a kolozsváriak életminőségét. A mesterségesen visszatartott kínálat pedig növekvő kereslet mellett a oda vezetett, hogy az árak elszálltak.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!