Összességében továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója. Közölte: a bukaresti 1. és 2. kerületben található új lakások az országban a legmagasabb áron kelnek el, annak ellenére, hogy tíz éve a kincses városé a legdrágább ingatlanpiac.
2026. február 27., 20:572026. február 27., 20:57
A friss adatsorok szerint miközben Kolozsváron az új otthonok átlagára négyzetméterenként 3300 euró, a bukaresti új lakások átlagosan közel 2500 euró/négyzetméter hasznos alapterület áron kerülnek ki a piacra.
Az olyan könyékeken, mint a Dorobanți, a Herăstrău vagy a Floreasca az új lakások átlagára 4800–5000 euró/négyzetméter, de van, hogy elkérnek 13 000 euró/négyzetméteres árat is a Hotnews.ro által ismertetett adatsorok szerint.
Ha górcső alá vesszük a főváros hat kerületének kínálatát, akkor azt látjuk, hogy két kerületben az átlagár jelentősen meghaladja a kolozsvári lakáspiac átlagát. Az 1. kerületben az új lakások átlagára elérte a 4192 euró/m²-t. A 2. kerület pedig a második legdrágább, átlagosan 3767 euró/m²-rel.
Az árak közötti különbségek azonban igen jelentősek. Vannak olyan külvárosi – például Rahova, Berceni, Ghencea vagy Giulești – ingatlanfejlesztések, amelyek esetében a négyzetméterár nem haladja meg az 1500 eurót,
Hiába várják sokan hosszú évek óta, a közeljövőben nem fognak látványosan csökkenni a hatalmasra duzzadt kolozsvári ingatlanárak – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek, akik szerint több tényező együttállása alakította az árakat.
Összehasonlításképpen: Kolozsvárban az új lakásokat nagyjából 3300 euró/hasznos négyzetméter áron kínálják eladásra. A legdrágábbak a Szopori út, a Tóköz, a Hóstáti negyed (Mărăști), a Nyárfasori lakótelep, valamint az Irisz-telep újépítésű otthonai, de az árak egyik lakótelepen sem haladják meg a 4000 euró/hasznos négyzetmétert.
Alapvetően azok, akik a kincses városban vásárolnak ingatlant, általában többet fizetnek, függetlenül attól, hogy milyen ingatlant választanak és hol található az.
„A bukaresti piac sokkal kifinomultabb, és alaposabban meg kell vizsgálni: nemcsak az ország legdrágább területei találhatók itt, hanem az 1. és a 2. kerületben az új lakások átlagára messze meghaladja a Kolozsváron regisztrált átlagárat. Bukarest valójában mind a volumen, mind az érték tekintetében domináns pozícióban van. Az alacsonyabb átlagár csak azt mutatja, hogy a kínálat nagy része a megfizethető tömegpiaci szegmensre koncentrálódik, amely valójában kielégíti a keresletet” – mutatott rá Daniel Crainic, az Imobiliare.ro marketing igazgatója.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
Érdekes aspektus azonban, hogy az ingatlanközvetítő összesítése szerint az elmúlt évben az új lakások átlagos kikiáltási ára Bukarestben 22 százalékkal emelkedett, Kolozsváron viszont mindössze 6 százalékkal nőtt – az ingatlanpiaci szakértők szerint pedig ez egyértelműen jelzi, hogy a főváros az utóbbi időben gyorsan kezdte ledolgozni az évek során felhalmozódott különbséget.
Az elemzés arra is ráirányítja ugyanakkor a figyelmet, hogy bár a bukaresti piac továbbra is némi csökkenést mutat az új lakások kínálatában, továbbra is az ország legváltozatosabb piaca marad. A tavalyi év második felében körülbelül 7300 új ingatlan állt a potenciális vásárlók rendelkezésére a fővárosban, ami nagyjából megegyezik a Kolozsváron eladó lakások teljes számával, beleértve a régi építésűeket is.
A kincses városban gyakorlatilag mindössze 1300 új lakás várt vevőre.
Emögött – mint arra a Krónika megkeresésére korábban Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense rámutatott – az áll, hogy Kolozsváron arányaiban lassabban épülnek ingatlanok, mint más városokban, és főleg lassabban annál, mint ahogy az ingatlanbefektetők építeni szeretnének. A polgármesteri hivatal sokkal nehezebben, lassabban adja ki az építkezési engedélyeket a nagyobb befektetések és beruházások esetében. Emil Boc polgármester azt mondja, azért tartja mesterségesen vissza a kínálatot, mert ha ő ezeket mind jóváhagyná, akkor még jobban megbénítaná Kolozsvár forgalmát és a kolozsváriak életminőségét. A mesterségesen visszatartott kínálat pedig növekvő kereslet mellett a oda vezetett, hogy az árak elszálltak.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!