
2009. április 08., 10:332009. április 08., 10:33
Krugman, aki a Princeton Egyetem professzora, időnként már-már Obama ellenségének tűnik. A The New York Timesban hetente kétszer megjelenő rovatában és népszerű, Egy liberális lelkiismerete című blogjában már többször kifejtette: Obama pénzügyi mentőterve kudarcra van ítélve. A napokban arról írt: nemcsak csalódott, hanem egyenesen kétségbeesett, hogy Tim Geithner pénzügyminiszter elővette a Bush-kormány által elvetett „pénzt a szemétért” tervet, amely a „döglött” banki papírok felvásárlását célozza. Úgy véli, az Obama-kormány tévedései közé tartozik annak feltételezése, hogy a bankok alapjában jól működnek, és a bankárok tudják, mit csinálnak.
A szakember borúlátó, nem zárja ki, hogy 2009 őszén a munkanélküliség átlépi a 9 százalékot, a gazdaságösztönző csomagról bebizonyosodik, hogy nem működik, és a recesszió mélyülése megállíthatatlanul folytatódik. Szerinte Washingtonnak halvány fogalma sincs arról, mi forog kockán: Amerika olyan gazdasági leépülésen mehet keresztül, amely után nagyon nehéz lesz feltápászkodni.
Krugman szerint a fejlett és fejlődő gazdaságok G20-as csoportjának londoni csúcstalálkozóján ugyan megcsillant némi remény; több eredmény született, mint amire számított, a krízis valószínűleg még évekig fog tartani. Az Egyesült Államokat minden idők legnagyobb, több ezer befektetőt becsapó Wall Street-i szélhámosához hasonlítja. Mint írta, Amerika a gazdaságok Bernie Madoffja: hosszú éveken át tisztelték, sőt csodálták, majd kiderült, hogy az egész egy csalás volt.
A Nobel-díjas közgazdász előszeretettel bírálja Larry Summerst, Obama elnök gazdasági főtanácsadóját, aki a 90-es évekbeli válsághullám okait elemezve pénzügyminiszter-helyettesként 2000-ben azt mondta: a krízis által sújtott országoknak komoly hiányosságaik voltak, nem voltak megfelelő tőketartalékkal rendelkező, felügyelt bankjaik, és nem létezett megbízható, átlátható vállalati könyvelési rendszer.
„Summers akkor méltatta, hogy az Egyesült Államoknak viszont mindez megvolt, aminek köszönhetően el tudta kerülni a krízist. Summers szavai ma már fájdalmasak” – jegyzi meg Krugman.
Szerinte egyre világosabb, hogy az Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői még mindig hisznek a szabadpiac mágiájában. „Még mindig azt hiszik, hogy a pénzügyi piacok csodát tesznek, és bűvészei különleges képességekkel rendelkeznek. Úgy gondolják, hogy ha majd lenyugszanak a befektetők, akkor az úgynevezett értékpapírosítási folyamat és a pénzügyi ágazat működése ugyanonnan folytatódhat, ahol egy-két éve abbamaradt” – boncolgatja a neves közgazdász.
Szerinte az Obama-kormány ugyan szigorítani igyekszik a szabályozáson – Tim Geithner pénzügyminiszter korábban még radikálisnak tűnő átfogó szabályozási csomagot jelentett be a napokban –, ám az a meggyőződése, hogy a pénzügyi rendszer alapjaiban változatlanul, némi szabályozással megszelídítve működhet tovább. „Én nem osztom ezt a nézetet, nem hiszem, hogy ez csupán pénzügyi pánik” – jelentette ki Krugman, aki szerint az egész bankmodell és a több kárt okozó, mint jót tevő túlburjánzott pénzügyi szektor kudarcáról van szó.
„Szerintem Obama nem hozhatja vissza az értékpapírosítást, nem is szabad, hogy visszahozza” – szögezte le a közgazdászprofesszor. Mint kifejtette, 1980 után alapjaiban változott meg az amerikai pénzügyi rendszer szerkezete. A reagani deregulációs ideológiát követően a régimódi banki gyakorlatot felváltotta az értékpapírosítás új, csillogó mechanizmusa.
A hitelek nem maradtak a hitelezőknél, ehelyett eladták másoknak, akik felszeletelték, felaprították és péppé zúzták azokat, majd új eszközöket kreáltak. Az egyik oldalon nem elsődleges jelzáloghitelek, hitelkártya-tartozások és autóvásárlási kölcsönök jelentették a bemenetet, ezek bekerültek a pénzügyi rendszer mixerébe, míg a másik oldalon illatos, AAA besorolású papírok jöttek ki.
A pénzügyi bűvészeket pedig bőkezűen megjutalmazták a folyamat felügyeletéért. Krugman szerint azonban a bűvészek szemfényvesztők voltak, és akár tudatában voltak ennek, akár nem, mutatványuk olcsó színpadi trükkökön alapult. Az az ígéret pedig, hogy az értékpapírosítás a kockázat széles körű szétterítésével erősíti a pénzügyi rendszert, hazugságnak bizonyult.
A bankok az értékpapírosítással nem csökkentették, hanem növelték kockázataikat, és ennek következtében nem mérsékelték, hanem növelték a gazdaság sebezhetőségét a pénzügyi rendszer zavaraival szemben.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.