2009. április 08., 10:332009. április 08., 10:33
Krugman, aki a Princeton Egyetem professzora, időnként már-már Obama ellenségének tűnik. A The New York Timesban hetente kétszer megjelenő rovatában és népszerű, Egy liberális lelkiismerete című blogjában már többször kifejtette: Obama pénzügyi mentőterve kudarcra van ítélve. A napokban arról írt: nemcsak csalódott, hanem egyenesen kétségbeesett, hogy Tim Geithner pénzügyminiszter elővette a Bush-kormány által elvetett „pénzt a szemétért” tervet, amely a „döglött” banki papírok felvásárlását célozza. Úgy véli, az Obama-kormány tévedései közé tartozik annak feltételezése, hogy a bankok alapjában jól működnek, és a bankárok tudják, mit csinálnak.
A szakember borúlátó, nem zárja ki, hogy 2009 őszén a munkanélküliség átlépi a 9 százalékot, a gazdaságösztönző csomagról bebizonyosodik, hogy nem működik, és a recesszió mélyülése megállíthatatlanul folytatódik. Szerinte Washingtonnak halvány fogalma sincs arról, mi forog kockán: Amerika olyan gazdasági leépülésen mehet keresztül, amely után nagyon nehéz lesz feltápászkodni.
Krugman szerint a fejlett és fejlődő gazdaságok G20-as csoportjának londoni csúcstalálkozóján ugyan megcsillant némi remény; több eredmény született, mint amire számított, a krízis valószínűleg még évekig fog tartani. Az Egyesült Államokat minden idők legnagyobb, több ezer befektetőt becsapó Wall Street-i szélhámosához hasonlítja. Mint írta, Amerika a gazdaságok Bernie Madoffja: hosszú éveken át tisztelték, sőt csodálták, majd kiderült, hogy az egész egy csalás volt.
A Nobel-díjas közgazdász előszeretettel bírálja Larry Summerst, Obama elnök gazdasági főtanácsadóját, aki a 90-es évekbeli válsághullám okait elemezve pénzügyminiszter-helyettesként 2000-ben azt mondta: a krízis által sújtott országoknak komoly hiányosságaik voltak, nem voltak megfelelő tőketartalékkal rendelkező, felügyelt bankjaik, és nem létezett megbízható, átlátható vállalati könyvelési rendszer.
„Summers akkor méltatta, hogy az Egyesült Államoknak viszont mindez megvolt, aminek köszönhetően el tudta kerülni a krízist. Summers szavai ma már fájdalmasak” – jegyzi meg Krugman.
Szerinte egyre világosabb, hogy az Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői még mindig hisznek a szabadpiac mágiájában. „Még mindig azt hiszik, hogy a pénzügyi piacok csodát tesznek, és bűvészei különleges képességekkel rendelkeznek. Úgy gondolják, hogy ha majd lenyugszanak a befektetők, akkor az úgynevezett értékpapírosítási folyamat és a pénzügyi ágazat működése ugyanonnan folytatódhat, ahol egy-két éve abbamaradt” – boncolgatja a neves közgazdász.
Szerinte az Obama-kormány ugyan szigorítani igyekszik a szabályozáson – Tim Geithner pénzügyminiszter korábban még radikálisnak tűnő átfogó szabályozási csomagot jelentett be a napokban –, ám az a meggyőződése, hogy a pénzügyi rendszer alapjaiban változatlanul, némi szabályozással megszelídítve működhet tovább. „Én nem osztom ezt a nézetet, nem hiszem, hogy ez csupán pénzügyi pánik” – jelentette ki Krugman, aki szerint az egész bankmodell és a több kárt okozó, mint jót tevő túlburjánzott pénzügyi szektor kudarcáról van szó.
„Szerintem Obama nem hozhatja vissza az értékpapírosítást, nem is szabad, hogy visszahozza” – szögezte le a közgazdászprofesszor. Mint kifejtette, 1980 után alapjaiban változott meg az amerikai pénzügyi rendszer szerkezete. A reagani deregulációs ideológiát követően a régimódi banki gyakorlatot felváltotta az értékpapírosítás új, csillogó mechanizmusa.
A hitelek nem maradtak a hitelezőknél, ehelyett eladták másoknak, akik felszeletelték, felaprították és péppé zúzták azokat, majd új eszközöket kreáltak. Az egyik oldalon nem elsődleges jelzáloghitelek, hitelkártya-tartozások és autóvásárlási kölcsönök jelentették a bemenetet, ezek bekerültek a pénzügyi rendszer mixerébe, míg a másik oldalon illatos, AAA besorolású papírok jöttek ki.
A pénzügyi bűvészeket pedig bőkezűen megjutalmazták a folyamat felügyeletéért. Krugman szerint azonban a bűvészek szemfényvesztők voltak, és akár tudatában voltak ennek, akár nem, mutatványuk olcsó színpadi trükkökön alapult. Az az ígéret pedig, hogy az értékpapírosítás a kockázat széles körű szétterítésével erősíti a pénzügyi rendszert, hazugságnak bizonyult.
A bankok az értékpapírosítással nem csökkentették, hanem növelték kockázataikat, és ennek következtében nem mérsékelték, hanem növelték a gazdaság sebezhetőségét a pénzügyi rendszer zavaraival szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok