A döntés azért keltett meglepetést, mert a kartell legnagyobb olajtermelő tagjának, Szaúd-Arábiának az olajipari minisztere, Ali bin Ibrahim an-Naimi a kedd este kezdődött tanácskozás előtt még úgy nyilatkozott: országa elégedett a piaci kínálattal, az erősödő dollár pedig segít kompenzálni az olajárak csökkenéséből fakadó veszteséget. Az olajipari miniszterek tegnap hajnalban véget ért ötórás tanácskozása után a kartell szóvivője viszont bejelentette: úgy döntöttek, hogy negyven napon belül visszatérnek a 2007. szeptemberi kvótához, amely összesen napi 28,8 millió hordós kitermelési szintet jelent. Sakob Helil algériai olajipari miniszter, az OPEC soros elnöke közölte, hogy ez a kitermelés napi 520 ezer hordós csökkentést jelent idén júliushoz képest.
A döntés hírügynökségi értékelés szerint kompromisszum eredménye, azt hivatott elérni, hogy a tagállamok elkerüljék az olajpiaci zavarokat és az olajárak túl nagy csökkenését. A kőolaj ára idén július 11-én történelmi csúcsra, 147,27 dollárra emelkedett, azóta viszont mintegy 30 százalékkal esett; kedden öt hónapos mélypontra, hordónként 102 dollár alá esett az olajár. Az OPEC korábbi kitermelési összkvótája napi 29,67 millió hordó volt. Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes átfogó együttműködést szorgalmazott az OPEC és a kartellen kívüli legnagyobb olajtermelő ország, Oroszország között a világ energiaigényének kielégítése érdekében. Szecsin közölte: az orosz–OPEC együttműködésre vonatkozó emlékeztető szövegtervezetét készülnek átadni az olajkartell elnökének és főtitkárának. Úgy vélte, hogy az együttműködés része lehetne, hogy az olajexportáló és -importáló országok számára egyaránt „stabil árképzési környezetet” alakítanának ki. Az OPEC tisztségviselői egyelőre nem reagáltak a javaslatra, a világ meghatározó olajtermelő országainak esetleges szorosabb együttműködése azonban valószínűleg aggodalmat kelt majd a legnagyobb importőr országokban, köztük az Egyesült Államokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok