2009. április 07., 10:112009. április 07., 10:11
A londoni gazdasági napilap által látott tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok „kvázi tagokká” válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában. A múlt hónapban készült IMF-jelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósság-teher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat.
Az „euróizáció” nélkül a devizaadósság-teher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás, írja a Financial Times által hétfőn idézett bizalmas IMF-jelentés. A lap szerint a valutaalap tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt, írja a Financial Times.
Az idézett IMF-jelentés szerint Kelet-Európában – Törökországot is beleszámítva – idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleghiány finanszírozásáról is gondoskodni kell. A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány – vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMF-től vagy más hitelezőktől, például az EU-tól kell igénybe venniük – idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet.
Az idézett tanulmány azonban még azelőtt készült, hogy a húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) múlt heti londoni csúcstalálkozóján döntés született a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének hatalmas arányú feltöltéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok