2009. április 07., 10:112009. április 07., 10:11
A londoni gazdasági napilap által látott tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok „kvázi tagokká” válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában. A múlt hónapban készült IMF-jelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósság-teher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat.
Az „euróizáció” nélkül a devizaadósság-teher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás, írja a Financial Times által hétfőn idézett bizalmas IMF-jelentés. A lap szerint a valutaalap tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széles körű ellenállás miatt, írja a Financial Times.
Az idézett IMF-jelentés szerint Kelet-Európában – Törökországot is beleszámítva – idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleghiány finanszírozásáról is gondoskodni kell. A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány – vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMF-től vagy más hitelezőktől, például az EU-tól kell igénybe venniük – idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet.
Az idézett tanulmány azonban még azelőtt készült, hogy a húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) múlt heti londoni csúcstalálkozóján döntés született a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének hatalmas arányú feltöltéséről.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.