Fotó: Agerpres
2009. július 15., 10:092009. július 15., 10:09
Az Első otthon program kiegészítéséül szánt, 50 ezer lakást érintő programot kezdeményez a Szociáldemokrata Párt (PSD), a lakások bérleti díját az állam támogatná – jelentette be tegnap Adrian Năstase, a párt országos tanácsának elnöke. „A programot a fiatalok számára gondoltuk ki, és a gazdaság fejlesztését szeretnénk elérni általa. A bérleti díjakat államilag támogatjuk” – jelentette be a politikus. A politikus azt is bejelentette, pártja szeretné elérni, hogy a lakótársulásoknak ne kelljen kifizetniük a tömbházak szigetelési díjából rájuk eső húszszázaléknyi összeget. Mint kifejtette, ezt az Országos Lakásügynökség (ANL) bevonásával sikerülhet elérni, oly módon, hogy a manzárdépítési programban részt vevő tömbházak lakóközösségei számára eltörlik a szigetelési munkálatok ellenértékéhez való hozzájárulást.
Sorin Bota, a párt infrastrukturális fejlesztésért felelős szakpolitikusa hozzátette, emellett azt is szeretnék elérni, hogy a hőszigetelési program eddigi gyakorlatával szemben az önkormányzatokra eső, jelenleg 30 százalékos költséget mintegy a felére csökkentsék.
Năstase szerint koherens szabályozás szükséges az építkezések terén. Mint kifejtette, pártja éppen ezért a közeljövőben építkezési szabályozást kíván kidolgozni, amely kiterjed majd a területrendezésre, a városrendezési kérdésekre, az ingatlanok megtervezésére, a tervek jóváhagyására, valamint az építmények minőségére.
„Mindannyian látjuk, mi történt az elmúlt években Bukarestben és több más városban. Nyilvánvaló, hogy komoly erőfeszítés szükséges a városrendezés terén, a helyi jellegzetességek megóvása érdekében, többek között az építmények magassági határának bevezetésével. Más országokban is hatályban vannak hasonló törvények, ám Romániában eddig sajnos senki sem tartotta be őket” – mutatott rá a politikus.
Mint arról beszámoltunk, a PSD a napokban számos gazdasági és szociális témát érintő kérdésben hirdette meg programját, többek között az átalányadó eltörlését és a villamos energia árának 30 százalékkal történő csökkentését javasolva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok