Fotó: Biró István
hogy „azok voltak a régi szép idők”, áll a Standard & Poor’s londoni elemzésében. A világ legnagyobb hitelminősítője által összeállított átfogó elemzés adatai szerint idén májusban a globális élelmiszerárszint átlagosan 44,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gabonafélék, amelyek a világlakosság nagy többsége számára az alapvető élelmiszerforrást jelentik, 83,2 százalékkal drágultak. A búza 68, a rizs ugyanakkor 215 százalékkal lett drágább egyetlen év alatt.
Az S&P szerint a globális adatsorok azt mutatják, hogy a legutóbbi inflációs kiugrást túlnyomórészt az élelmiszer-drágulás okozta, amelynek hatása most már nagyobb, mint az energiahordozók áremelkedéséé.
Az S&P kimutatása szerint az idei első negyedévben például a teljes kosárra számolt kínai fogyasztói infláció 85,4 százaléka eredt az élelmiszer-áremelkedésből. Az élelmiszer-összetevő még olyan európai EU-gazdaságokban is az infláció csaknem feléért felelős, mint Románia: itt a hitelminősítő számítása szerint az idei első negyedévi infláció 48,1 százalékát az élelmiszerek okozták. Az S&P szerint a hitelképességi alapmutatókra gyakorolt valószínű hatás felmérése és a megfelelő szuverén gazdaságpolitikai válaszlépések megtalálása szempontjából általánosságban is fontos annak megértése, hogy a magas élelmiszer-árszint nem átmeneti jelenség, mivel a drágulás elsődleges vezérlőereje a kereslet és kínálat szerkezeti szintű átrendeződése. Kínálati oldalon ez abban mutatkozik, hogy a terményfélék és a művelhető földek hasznosítása az élelmiszer-ellátásról áttolódik a bioüzemanyag-gyártásra, a keresleti oldalon pedig ezt egyidejűleg kíséri a világ növekvő lakosságának szintén növekvő jövedelme és az étkezési szokások ezzel járó változása. E két jelenségre más nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet. A Királyi Külügyi Intézet által néhány hete közölt elemzés szerint különösen fontos tényező a gyors jövedelemnövekedés a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában, ami az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. Ahogy ezekben az országokban a középosztályok mind módosabbakká válnak, úgy alakulnak át az étkezési szokások is: a hangsúly sok esetben a húsban és tejtermékekben dúsabb étrend felé tolódik. A Standard & Poor’s keddi elemzése szerint a kialakult élelmiszer-inflációs helyzetben a kormányok sorsa nagyban függ attól, hogy mekkora a politikai hitelességük a lakosság körében. Mélyen népszerűtlen vagy instabil koalíciót alkotó kormányok megbuktatásához elég lehet egy széles körű élelmiszer-lázadás. Ebben az összefüggésben elsősorban Pakisztán, Kamerun vagy a Fülöp-szigetek merül fel, de még Kína vagy Vietnam „jól körülsáncolt politbüróit is” megrázhatja, ha a folyamatosan növekvő városi lakosság hirtelen arra a következtetésre jut, hogy az alapvető élelmiszereket sem tudja megengedni magának, áll az S&P keddi elemzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok