Fotó: Pixabay.com
Nem tetszik az önkormányzatoknak, hogy a bukaresti kormány megtiltaná számukra is az alkalmazást az idei év második felében, attól tartanak, hogy európai uniós forrásoktól eshetnek el, ha nincs elég alkalmazott, aki a pályázatokkal foglalkozna. A munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott tervezet szerint ugyanis július 1. és december 31. között kevés kivétellel felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését a közszférában. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat, így az utolsó száz méteren országszerte tömegesen veszik fel az új munkavállalókat a közszférában.
2022. június 14., 08:442022. június 14., 08:44
A munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta a közszférában július 1-től hat hónapra bevezetendő létszámstoptervezetét. E szerint július 1. és december 31. között felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését, kivételt képeznek az „egyedi posztok”, vagyis melyeknek nincs megfelelője az adott rendszerben. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat.
A közalkalmazottak száma a létszámstop életbelépéséig minden valószínűség szerint növekedni fog, mert ezt a lehetőséget kihasználva az állami intézmények az utolsó száz méteren egyre-másra szervezik a versenyvizsgákat.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte a folyamatot, mielőtt a kormánykoalíció május végén bejelentette a létszámstopra vonatkozó tervet, az adóhivatal 300 új állást hirdetett meg. A vámhivatal további 150 szakembert alkalmaz. Az Európai Alapok Minisztériuma szintén május végén jelentette be, hogy növeli a szervezeti keretét további 536 állással, így elérve az 1943 állást. A környezetvédelmi minisztérium 64 új állással bővít, elérve az 548-at.
Másrészt a létszámstopról készült tervezet indoklásában az áll, hogy 2022 áprilisában 2019 decemberéhez viszonyítva 27 553-mal nőtt a betöltött állások száma a romániai közszférában. Idén áprilisban egyébként 1 269 662 közalkalmazottat tartottak nyilván az országban, számuk 1689-cel nőtt az előző hónaphoz képest.
Cătălin Drulă az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke már a létszámstop első bejelentésekor bírálta az intézkedést, mondván, hogy miután az év első felében „őrült alkalmazás” zajlott a közszférában, a bejelentés után még mindig biztosítottak egy hónap haladékot az újabb alkalmazásokra.
Korábban Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász is úgy nyilatkozott a Krónika megkeresésére, hogy fenntartással kezeli a létszámstopról szóló a döntést.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa aláhúzta: ezt a megszorítást gyakran alkalmazzák Romániában, amikor a költségvetésben nagyobb hiányok vagy feszültségek vannak, ám ez egy „tessék-lássék” megoldás.
Strukturális és rendszerszintű reformra lenne szükség a közintézményekben is, összegzett a közgazdász.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége eközben arra kéri a kormánykoalíciót, hogy az önkormányzatokra ne legyen érvényes a létszámstop.
„Reméljük, sikerül a kormányt eltántorítani ettől a szándékától, annál is inkább, mert a nagyobb önkormányzatok, a megyei jogú városok saját bevételükből finanszírozzák a személyzeti kiadásaikat, tehát a kormánynak nem származik nyeresége abból, ha náluk az alkalmazottak számát csökkentik” – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Árpád.
„Romániában mindig nagyon értünk ahhoz, hogy saját magunkat lassítsuk, új akadályokat gördítsünk saját magunk elé. Most amikor arról beszélünk, hogy rengeteg uniós pénzt kellene elkölteni, lehívni, elszámolni, épp most találják ki a létszámstopot, mintha szándékosan mindent megtennének, hogy ne tudjuk lehívni ezeket a forrásokat. Most, amikor minden önkormányzat keresi az embereket, és nagyon nehezen találunk jó szakembert, befagyasztják az alkalmazást, majd csodálkozunk, hogy Románia nem hívja le a rendelkezésére álló összegeket” – részletezte a polgármester.
Antal Árpád felidézte, a 2014–2020-as uniós ciklusra későn írták ki a pályázatokat, így az önkormányzatok 2020-ban írták alá a finanszírozási szerződéseket, 2023. december végéig kell befejezni a munkálatokat, és közben „gyártani kell a pályázatokat” az új ciklus kiírásaira.
„Egy pályázatíró csapat menedzseli a 2014–2020-as ciklus pályázatait, ezeket most bonyolítják le, közben elő kell készíteni az új pályázatokat a 2021–2027-es ciklusra, a helyreállítási terv (PNRR) most zajlik, a pályázati leadások kétharmadán vannak túl, ez esetben nagyon rövid idő alatt kell hatalmas mennyiségű munkát elvégezni. Erre rájön még a Saligny-program” – vázolta a tennivalókat a polgármester.
Kiemelte: minden önkormányzatnak gyakorlatilag egyszerre négy beruházási tengelyen van finanszírozási lehetősége, pluszban meg kell oldani a saját költségvetésből kivitelezett beruházásokat és más kormányprogramok lebonyolítását is.
Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!