
Fotó: 123RF
Az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagról, a multinacionális vállalatokra vonatkozó minimumadóról, Magyarország helyreállítási tervéről és a jogállamisághoz kötő úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló jogszabályokat – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.
2022. december 16., 12:572022. december 16., 12:57
Az egy csomagban tárgyalt jogszabályokat a tagállamokat tömörítő tanács írásbeli eljárás útján fogadta el azt követően, hogy a tagországok vezetői az Európai Tanács csütörtöki, Brüsszelben tartott csúcstalálkozóján jóváhagyták őket.
A jogszabályok között van a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosításáról szóló rendelet, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy az uniós költségvetés mozgásterét az Ukrajnának 2023-ban nyújtani tervezett makroszintű pénzügyi támogatásra használja fel.
A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására lesz felhasználható.
A tagállamok elfogadták a globális minimumadó bevezetéséről szóló irányelvet is, ezzel vállalták, hogy azt saját adószabályaikba ültetik, ami 15 százalékos minimális társasági adó kulcs kivetését jelenti a nagy a multinacionális és a nagy belföldi vállalatcsoportokra.
A tanács hivatalosan elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szembeni védelméről szóló tanácsi végrehajtási határozatot, valamint Magyarország helyreállítási tervének az Európai Bizottság által közzétett értékelését jóváhagyó tanácsi határozatot is.
összhangban van a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (RRF) szóló rendeletben meghatározott követelményekkel. A magyar terv átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad az ország gazdasági és társadalmi helyzetére – írták.
A négy jogszabály hivatalos elfogadására irányuló írásbeli eljárás lezárult. Az elfogadás az utolsó lépés volt a tanács e jogszabályokra vonatkozó jogalkotási folyamatában.

Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatá
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!