Fotó: Mihály Csaba
Az egységes bértörvény külön fejezetben foglalkozik a magas rangú tisztségviselők, a polgármesterek és az alpolgármesterek bérével, amelyet az átlagfizetés alapján számolnak majd ki – nyilatkozta szerdán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi és társadalmi egyenlőségért felelős miniszter.
2017. március 08., 15:022017. március 08., 15:02
2017. március 08., 16:052017. március 08., 16:05
Vasilescu kifejtette, azért volt szükség arra, hogy a magas rangú tisztségviselők, a polgármesterek és az alpolgármesterek bérezését külön szabályozzák, mert a többi közalkalmazott fizetését az alapbér szerint számolják ki, ehhez adódnak hozzá a pótlékok. „A tisztségviselők, polgármesterek és alpolgármesterek béréhez viszont nem tevődik hozzá semmiféle pótlék, még a régiségpótlék sem, ezért emellett a változat mellett döntöttünk, hogy mindenkit méltányos alapon bérezzünk\" – mondta Olguţa Vasilescu a szerdai kormányülésen.
A munkaügyi tárca vezetője hozzátette: 2021-ig felszámolják a bérezési rendszer egyenlőtlenségeit, azt követően pedig valamennyi, az állami szektorban dolgozó alkalmazott fizetése egyenlően, az infláció mértékével növekszik majd. A miniszter elmondta, a törvény több alapelven is változtat, például nem bérezési osztályok, hanem tisztségek, fokozatok alapján történnek majd a besorolások. A miniszter megerősítette: 2018-tól nő az egészségügyi dolgozók fizetése. „Ők lesznek a teljes körű béremelés első kedvezményezettjei, a többi ágazat esetében fokozatosan nőnek a fizetések a következő négy évben\" – idézte a tárcavezetőt az Agepres hírügynökség.
A miniszter kifejtette: 2021-ig az állami alkalmazottak fizetése átlagosan 56 százalékkal növekedik, de úgy, hogy nem lépik túl a pénzügyminisztériummal közösen megszabott 32 milliárd lejes keretet. Hozzátette: ebbe a keretösszegbe különböző szinteken 5-30 százalékos prémiumalapot is beszámoltak, amelyet a szakszervezet beleegyezésével lehet odaítélni, és amelynek egy részét kötelező módon vakációs csekkekre kell fordítani. Vasilescu azt is elmondta, a szakszervezetek eddig nem kifogásolták a tervezetet, amelyet ez év július elsejéig szeretnének elfogadtatni a parlamenttel.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!