Mátészalka és Szatmárnémeti összekapcsolása részben a már épülő magyarországi M49-es autóút révén valósul meg
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest. A Mátészalka és Szatmárnémeti között tervezett autóútkapocs első magyarországi szakasza heteken belül elkészülhet, de a folytatás megvalósítási határidejét most 2029-re halasztották. Eközben a jóval rövidebb, kivitelezővel is rendelkező Óvári–Szatmárnémeti szakasz Bukarest túlvállalását és túlköltekezését szenvedi, ez sem lesz kész 2029-nél hamarabb.
2026. szeptember 12., 10:052026. szeptember 12., 10:05
2026. szeptember 28., 10:142026. szeptember 28., 10:14
Románia schengeni csatlakozása óta még inkább felértékelődött a gyorsforgalmi kapcsolatok bővítése Magyarország, a Nyugat irányában, az autópálya- és autóút-építés. Budapest és Bukarest már jóval a tavaly januári határnyitás előtt felismerte a gyors és biztonságos közúti összeköttetések fontosságát, közösen támogatta új beruházások megvalósulását.
Magyarország és Románia között eddig két gyorsforgalmi összeköttetést adtak át a forgalomnak: a magyar M43-as és a román A1-es autópályát összekapcsoló, Csanádpalota-Nagylak II. átkelőt 2015-ben, illetve a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast összekapcsoló Nagykereki-Bors II átkelőt 2020-ban.
Mátészalka és Szatmárnémeti összekapcsolása a magyarországi M49-es autóút, és romániai oldalon az Óváritól a partiumi megyeszékhelyig majdan húzódó gyorsforgalmi révén, illetve a Békéscsaba és Nagyszalonta közötti aszfaltcsík megépítése az M44-es, valamint a Nagyvárad–Arad autóút megvalósítása révén (utóbbi helyzetéről itt írtunk).
Folyamatosan billeg, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
A magyar oldalon érezhetően erőteljesebb lelkesedés 2021-ben hágott tetőfokára. Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter februári bukaresti látogatása során kijelentette:
A megállapodást 2021 áprilisában szentesítette aláírásával Szijjártó és Claudiu Năsui akkori román gazdasági miniszter.
Szijjártó 2023 áprilisában is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. Akkor már úgy fogalmazott: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között. Ez sikerült 2015-ben és 2020-ban is, „Illetve előkészítés alatt van a 2025-ös siker is, amikorra összekötik a felek a magyarországi M3-as autópályát a Szatmárnémeti körüli gyorsforgalmi úthálózattal” – sorolta Szijjártó.
Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter 2023 augusztusában – amikor többek között Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármesterrel is találkozott az M49-es autóút építési rajtján – már úgy fogalmazott: terveik szerint 2026 végére fogja gyorsforgalmi összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit (az újabb célévugrás).
Kereskényi egyébként azon a sajtótájékoztatón a romániai fél részéről még csupán a megvalósíthatósági tanulmány, a régészeti feltárás elkészültéről, a műszaki terv folyamatban lévő kidolgozásáról, a kisajátítások elkezdéséről tudott csak beszámolni.
Az M49-es autóutat két részre osztották. Az említett 2023. augusztusi sajtótájékoztatót az első szakasz építési rajtjakor tartották: a 28 kilométeres aszfaltcsík az M3-as autópálya leágazásától Ököritófülpösig épül. A projekt tervezett/tényleges befejezési dátuma 2026. 09. 23. a korábbi kormány Közlekedési és Beruházási Minisztériumának beruházási portálja szerint,
A második, Ököritófülpöstől a román határig húzódó, 17,6 km hosszú szakaszt azonban – amelyen szintén a Duna Aszfalt dolgozik – csak ezek után építik meg. Így természetesen szó sem lehet a korábban emlegetett 2026-os teljes átadásról. A beruházási portálon jó ideje 2027. 06. 30-adikai befejezési dátum szerepel.
Az M49-es zölddel jelzett második szakasza jelen állás szerint 2029 előtt nem készülhet el
Fotó: Beruhazas.gov.hu
Közben a tavaszi magyarországi kormányváltás a nagy infrastrukturális beruházások terén is átgondolásokat, újratervezéseket eredményez. Ugyanakkor Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter július végén ígéretet tett arra, hogy az M49-es folyó munka nem áll le.
„Három folyamatban lévő autópálya-beruházást örököltünk: az M1 koncessziós háromsávosítását, valamint állami beruházásban az M44 Kecskemét körüli szakaszának befejező munkáit és az M49 román határig tartó szakaszát.
– írta közösségi oldalán.
A Vg.hu portál nem sokkal ezt megelőzően írt arról, hogy készül a legelső nagy infrastrukturális beruházás, amelyet már a Tisza-kormány ad át, de az Orbán-kormány vitte véghez. Az M49-es új autóútról van szó, amely közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot biztosít Mátészalka térségének, míg a következő ütemben a román határig épülhet tovább az út.
A Világgazdaság júliusban megerősítette, hogy az első szakasz az idei ősz elején készülhet el. A beruházás folytatásaként a második ütemben az M49-es Ököritófülpöstől Csengerig, a magyar–román határig épülhet tovább.
Csakhogy utóbbi szakasz nem lesz kész 2027-re sem. A Magyar Közlöny múlt pénteki, 126. számában arról olvashatunk, hogy
Tehát annak ellenére, hogy magyar oldalon már évekkel ezelőtt nekifogtak az építésnek,
A munkagépek 2023-ban vonultak ki a magyarországi autóútra, miközben a romániai oldalon még nem dolgozhatnak
Fotó: Facebook/Lázár János
No de csak az ért nem is kell sietni, mert a romániai oldalon olyan jól haladnának a lényegesen rövidebb, alig több, mint 10 kilométeres csatlakozás megvalósításával Óvári (határ) és Szatmárnémeti között.
Az előzetes munkálatok végzetével a bukaresti kormány 2024 januárjában hagyta jóvá a Szatmárnémetit a román–magyar határon levő Óvárival összekötő gyorsforgalmi út megépítését, amely Magyarországon kapcsolódni fog az M3-as autópályához.
Mindjárt ezek után ki is írták a közbeszerzési eljárást, ám a tender lefolytatását öt hónapig felfüggesztették, mert az érdekeltek több mint 400 esetben kértek pontosítást a versenytárgyalással és a kivitelezéssel kapcsolatban. Két éve közölték, hogy öt cégtársulás pályázott a kivitelezésre. Érdekesség, hogy a közlekedésügyi minisztérium 2024 novemberében úgy bocsátotta ki az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezésére, hogy győztest még nem hirdettek.
Erre újabb hónapokat kellett várni, majd a bürokratikus folyamat tavaly októberben zárult le, amikor végre megkötötték a kivitelezési szerződést a román Erbașu útépítővel. A 10,83 kilométer hosszú gyorsforgalmi út megépítésére 24 hónapot kapott a kivitelező.
És akkor miközben az érintettek azt számolgatták, mikor kezdődhet el a tényleges munka, idén februárban jött a hidegzuhany: hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
A helyzet azóta nem változott. Ha ez így marad, és a kivitelező valóban jövő év májusában fog neki az útépítésnek, akkor a 24 hónapos munka 2029 közepén érne véget – nagyjából az M49-es jelenleg tervezett befejezési határidejével egy időben.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Mint ismeretes, a túlvállalások, túlköltekezések számos más tervezett romániai nagyberuházásnak tettek keresztbe. Emiatt lóg a levegőben a negyedik magyar–román gyorsforgalmi összeköttetés romániai projektje is, amellyel külön cikkben foglalkoztunk.
Itt nemrég még úgy tűnt, Magyarország hamarabb elvégezheti a maga feladatát a Romániával létesítendő új gyorsforgalmi összeköttetés megvalósítása során, a Méhkerék–Nagyszalonta térségében építendő autóúton. Azonban most kiderült, hogy az M44-es meghosszabbítása Békéscsabától a határig ebben a kormányzati ciklusban csak a tervezés lezárásáig juthat.
Közben a román oldalon is sokat „hintáztatják” a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi utat. Amely nagy előnnyel indult, ám az évek során így is folyamatosan billegett, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
hiszen 2015 és 2020 után 2025-ben már semmit sem adtak át. A legnagyobb kérdés most az, 2030-ra sikerül-e behozni a lemaradást két újabb kapcsolat létesítésével, vagy legalább az egyik új projekt megvalósul-e addig a magyar–román határon.
Románia szárazföldi schengeni csatlakozása felgyorsítja a magyar határ mentén már létező utak összekapcsolását, felújítását, illetve újak létrehozását, utóbbiak közül pedig kiemelkednek az újabb magyar–román gyorsforgalmi kapcsolatok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Jelentős fejlesztések lezárultának örvendezhet az erdélyi vasúthálózat a következő években – legalábbis a bukaresti papírokon vázolt tervek szerint.
Arad megyében a repceföldek 80-90 százalékát tönkretette az aszály, a területeket újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A küszöbön álló közigazgatási reform nem merülhet ki a kistelepülések vak kényszerösszevonásában, ha valódi, válságálló megoldást és a kisebbségi jogok megmaradását akarjuk a következő évtizedre.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!