
Catalin Drulă szállításért és infrastruktúráért felelős miniszter (j) fogadja Szijjártó Pétert
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
ÖSSZEFOGLALÓ – A közös érdekek felismerésén alapuló gyakorlati sikerek a bizalomépítést szolgálják a magyar–román kapcsolatokban, ami a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó kényes témák esetében is megnöveli a siker reményét – hangoztatta Szijjártó Péter csütörtökön Bukarestben, ahol az új román kormány több tagjával találkozott.
2021. február 18., 15:592021. február 18., 15:59
2021. február 18., 18:172021. február 18., 18:17
A magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok mintájára a magyar–román gyakorlati sikerek kellő alapot adhatnak a bizalomnak, amely nyomán a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódó forró témákat is talán a siker reményével tudják majd megvitatni – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Bukarestben azt követően, hogy a román kormány több tagjával is tárgyalt.
Kelemen Hunor is találkozott Szijjártó Péterrel. Az RMDSZ-elnök a magyar közmédiának elmondta: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok jelenlegi állapotával, ezeket újra kell építeni, de úgy látja, erre megvan a nyitottság gazdasági téren, energetikában és más területeken. „Ebben jó partner a magyar kormány és mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználva egy új lendületet adjunk a román-magyar kapcsolatoknak és természetesen ez jó az erdélyi magyaroknak, jó a román embereknek és jó a magyar embereknek, jó mindenkinek a térségben” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Először román kollégája, Bogdan Aurescu fogadta. Ennek kapcsán Szijjártó Péter közösségi oldalán emlékeztetett: idén van a magyar–román diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója.
– szögezte le.
A román külügy közlése szerint a találkozón egyetértettek a kétoldalú gazdasági együttműködés fellendítésének szükségességében. Egyben szó esett a magyar–román kisebbségi vegyesbizottság 8. ülése jegyzőkönyve aláírásának felgyorsításáról, valamint a Kisvarjaspuszta–Dombegyház és a és az Ottlaka–Elek határátkelő megnyitásáról.
A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja kapcsán Aurescu ismét csak arról beszélt, hogy Bukarest szerint kétoldalú megállapodásban kell rögzíteni a program romániai lebonyolításának feltételeit.
Cseke Attila, a román kormány fejlesztési minisztere (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) megbeszélést folytat Bukarestben
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Szijjártó Péter ezt követően Claudiu Năsui gazdasági, Cătălin Drulă közlekedési, Virgil Popescu energetikai és Cseke Attila fejlesztési miniszterrel is tárgyalt.
Ezek után a közösségi oldalán közvetített nyilatkozatban egyrészt az új, magyar tagokkal is rendelkező román kormányt méltatta, és arról beszélt: több gazdasági és közlekedési témájú megállapodás is született a találkozókon.
Elmondtam az új kollégáknak is, hogy mi Románia sikerében érdekeltek vagyunk, hiszen gazdasági, kereskedelmi, energetikai és közlekedési kérdésekben olyan szorosan kötődünk össze, hogy nem lehet más az érdekünk, mint a kölcsönös fejlődés és a kölcsönös siker” – szögezte le Szijjártó.
A miniszter rámutatott: azok az országok tudják a legjobban kezelni a világjárvány gazdasági következményeit, amelyek a legjobb együttműködést tudják felépíteni.
Szijjártó Péter elmondta, több fontos megállapodást is kötöttek a tárgyalások során. Így két fontos fizikai összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között 2024-gyel bezárólag:
A román fél is végrehajtja a modernizációt, így Budapest és Bukarest között, mind a személy-, mind a teherforgalom számára jelentős mértékben lecsökken a közlekedési idő.
Arról is megállapodás született, hogy amennyiben megindul a gázkitermelés a Fekete-tenger romániai partvidékén, akkor a Magyarországot Romániával összekötő vezetékrendszer kapacitását több mint a duplájára, a jelenlegi 1,75 milliárd 9bméterről 4,4 milliárd köbméterre növelik, ezáltal megnyitják a román gáz előtt a magyar, Magyarországon keresztül pedig a közép- és nyugat-európai piacokat.
Virgil Popescu román energiaügyi miniszter (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) megbeszélése
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Hozzátette: van olyan kérdések, amelyekben együttesen lép fel a két ország az Európai Unióban, ilyen például a nukleáris energia használata, mivel az európai energiaszabályozás ezt megpróbálja a háttérbe szorítani, ami mindkét ország érdekeivel ellentétes. Közösen lépnek fel annak érdekében is, hogy Görögország és Bulgária gázvezetékrendszerének összekötése minél előbb jöjjön létre, mivel ekkor mind Románia, mind Magyarország hozzá tud férni a déli gázszállítási útvonalhoz.
„Azt gondolom, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok mintájára ezek a gyakorlati sikerek majd kellő alapot fognak adni a magasabb szintű bizalomnak, amelynek nyomán a forró témákat, amelyek alapvetően a nemzeti közösségek jogaihoz kapcsolódnak, is talán a siker reményével tudjuk majd megvitatni” – hangsúlyozta Szijjártó.
Claudiu Năsui román gazdaságért, vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter is tárgyalt a magyar külügyminiszterrel
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Szijjártó Péter szerint az a tény, hogy az RMDSZ része a román kormánykoalíciónak, újabb hídképzési lehetőség Magyarország és Románia között. „Az RMDSZ helyes döntést hozott akkor, amikor belépett a bukaresti kormánykoalícióba, hiszen ezzel még inkább egymásra utalttá tudta tenni Romániát és Magyarországot, még világosabbá tudta tenni, hogy nem az ellenségeskedésnek van itt az ideje, és
mutatott rá. Azt is elmondta: tárgyalásai során megállapodtak arról, hogy április 7-én és 8-án megtartják a magyar–román gazdasági vegyes bizottság ülését, amelyen a román gazdasági miniszterrel együtt elnökölnek Budapesten. Addigra a magyar–román gazdasági vegyes kamara létrehozásához szükséges minden előkészületet megtesznek.
Hétfőn késő este megkezdődött a kétkamarás bukaresti parlament ülése, napirendjén az Adrian Veștea miniszterelnök-jelölt által javasolt kormányról szóló szavazással.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ feloszlatására irányuló kérelmeket nyújtott be egy brassói férfi a bukaresti bírósághoz.
Bár Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kész megvizsgálni az AUR által szorgalmazott gazdasági intézkedéseket, George Simion szerint pártja egyelőre nem támogatja az új kabinet beiktatását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem szavaz bizalmat az Adrian Veştea kijelölt miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vezette kormánynak – jelentette be George Simion, az AUR elnöke.
Hétfőn 12 órakor lejárt az ultimátum, amelyben a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) vezetése felszólított öt politikust, hogy lépjenek ki a pártból, ellenkező esetben kizárják őket a PNL-ből.
Nicuşor Dan leváltásának szükségességét vetette fel Ludovic Orban volt nemzeti liberális párti miniszterelnök.
Hétfő késő estére már le is tudhatják az Adrian Veştea kijelölt kormányfő által összeállított kormányról szóló bizalmi szavazást a parlamentben.
Elkezdődött hétfőn az országos képességfelmérő vizsga, amelyre több mint 148 ezer nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott fel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint a felmérőt 2956 vizsgaközpontban szervezik meg.
A Nemzeti Liberális Pártban (PNL) Adrian Veștea a leggyengébb láncszem – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a párt elnöke a kijelölt miniszterelnökről.
Bár Adrian Veștea kijelölt minisztereln9k, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kizárás előtt álló első alelnöke vasárnap este beterjesztette leendő kormánya névsorát, továbbra sincs sok esély arra, hogy a parlament bizalmat szavazzon neki.
szóljon hozzá!