Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unióban 2022-ben a személyautók 1000 lakosra vetített száma átlagosan 560 volt, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest. Románia ezt messze túlszárnyalta, hiszen közel 90 százalékos növekedést produkált.
2024. január 22., 17:332024. január 22., 17:33
2024. január 22., 17:392024. január 22., 17:39
2012-ben, amikor átlagosan 490 volt az ezer főre eső személyautók száma az Európai Unióban, a listavezető Olaszország volt 684 személyautóval 1000 lakosra. Nyomában szorosan Luxemburg (678), Finnország (661) és Ciprus (658) következett. 2012-ben a lista utolsó helyén Lettország szerepelt (414 személyautóval 1000 lakosra), a balti államot pedig épp csak egy kicsivel előzte meg Románia (417) és Magyarország (424).
Romániát Horvátország (+44,8%; +152), Magyarország (+40,9%; +123), Szlovákia (+40,1%; +135) és Észtország (+39,7%; +181) követte az Eurostat adatai szerint.
Ez az adat összhangban áll a romániai autópiacra vonatkozó egyéb statisztikákkal, illetve azzal is, hogy az országban nagyon alacsony az autómegosztás iránti érdeklődés. A statista.com portálnak a 2022-es évre vonatkozó adatai szerint Németországban 3,16 százalék (1 millió lakosra) az autómegosztást választók aránya, amivel az elsők az Európai Unióban. Eközben Románia a 0,13-as értékkel csak a középmezőny legalján kullog, azaz nálunk nem túl nagy a hajlandóság arra, hogy többen használják ugyanazt a járművet, pedig a szakértők szerint egy megosztott autó akár 6-12 saját tulajdonú személygépjárművet is képes kiváltani a városi közlekedésben.
Az előző évhez képest 2023-ban 9,63 százalékkal 141 788-ra nőtt a Romániában forgalomba helyezett új autók száma – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szerdán közzétett adataikból.
2012-ben a nyergesvontatók 1000 főre vetített száma Litvániában volt a legmagasabb (átlagosan 17,3 vontató jutott 1000 lakosra), ezt követte Lengyelország (12,9), Észtország (9,5), Magyarország (9,3) és Románia (8,8). A skála a másik végén Csehország (0,3), Svédország (0,9), Ausztria és Málta (mindkettő 2,2), Ciprus és Görögország (mindkettő 2,3) szerepelt. Ciprus és Málta kapcsán az alacsony számok hátterében szigeti geográfiájuk állhat.
Romániát Horvátország (+121,5%) és Litvánia (+101,8%) követi. Magas növekedési ütemeket regisztráltak még Lengyelország (91,2%) és Szlovénia (82,9%) esetében. Ezzel ellentétben Csehországban jelentős csökkenést tapasztaltak ezen a területen (-61,9%).
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!