Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unióban 2022-ben a személyautók 1000 lakosra vetített száma átlagosan 560 volt, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest. Románia ezt messze túlszárnyalta, hiszen közel 90 százalékos növekedést produkált.
2024. január 22., 17:332024. január 22., 17:33
2024. január 22., 17:392024. január 22., 17:39
2012-ben, amikor átlagosan 490 volt az ezer főre eső személyautók száma az Európai Unióban, a listavezető Olaszország volt 684 személyautóval 1000 lakosra. Nyomában szorosan Luxemburg (678), Finnország (661) és Ciprus (658) következett. 2012-ben a lista utolsó helyén Lettország szerepelt (414 személyautóval 1000 lakosra), a balti államot pedig épp csak egy kicsivel előzte meg Románia (417) és Magyarország (424).
Romániát Horvátország (+44,8%; +152), Magyarország (+40,9%; +123), Szlovákia (+40,1%; +135) és Észtország (+39,7%; +181) követte az Eurostat adatai szerint.
Ez az adat összhangban áll a romániai autópiacra vonatkozó egyéb statisztikákkal, illetve azzal is, hogy az országban nagyon alacsony az autómegosztás iránti érdeklődés. A statista.com portálnak a 2022-es évre vonatkozó adatai szerint Németországban 3,16 százalék (1 millió lakosra) az autómegosztást választók aránya, amivel az elsők az Európai Unióban. Eközben Románia a 0,13-as értékkel csak a középmezőny legalján kullog, azaz nálunk nem túl nagy a hajlandóság arra, hogy többen használják ugyanazt a járművet, pedig a szakértők szerint egy megosztott autó akár 6-12 saját tulajdonú személygépjárművet is képes kiváltani a városi közlekedésben.
Az előző évhez képest 2023-ban 9,63 százalékkal 141 788-ra nőtt a Romániában forgalomba helyezett új autók száma – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szerdán közzétett adataikból.
2012-ben a nyergesvontatók 1000 főre vetített száma Litvániában volt a legmagasabb (átlagosan 17,3 vontató jutott 1000 lakosra), ezt követte Lengyelország (12,9), Észtország (9,5), Magyarország (9,3) és Románia (8,8). A skála a másik végén Csehország (0,3), Svédország (0,9), Ausztria és Málta (mindkettő 2,2), Ciprus és Görögország (mindkettő 2,3) szerepelt. Ciprus és Málta kapcsán az alacsony számok hátterében szigeti geográfiájuk állhat.
Romániát Horvátország (+121,5%) és Litvánia (+101,8%) követi. Magas növekedési ütemeket regisztráltak még Lengyelország (91,2%) és Szlovénia (82,9%) esetében. Ezzel ellentétben Csehországban jelentős csökkenést tapasztaltak ezen a területen (-61,9%).
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!