Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unióban 2022-ben a személyautók 1000 lakosra vetített száma átlagosan 560 volt, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest. Románia ezt messze túlszárnyalta, hiszen közel 90 százalékos növekedést produkált.
2024. január 22., 17:332024. január 22., 17:33
2024. január 22., 17:392024. január 22., 17:39
2012-ben, amikor átlagosan 490 volt az ezer főre eső személyautók száma az Európai Unióban, a listavezető Olaszország volt 684 személyautóval 1000 lakosra. Nyomában szorosan Luxemburg (678), Finnország (661) és Ciprus (658) következett. 2012-ben a lista utolsó helyén Lettország szerepelt (414 személyautóval 1000 lakosra), a balti államot pedig épp csak egy kicsivel előzte meg Románia (417) és Magyarország (424).
Romániát Horvátország (+44,8%; +152), Magyarország (+40,9%; +123), Szlovákia (+40,1%; +135) és Észtország (+39,7%; +181) követte az Eurostat adatai szerint.
Ez az adat összhangban áll a romániai autópiacra vonatkozó egyéb statisztikákkal, illetve azzal is, hogy az országban nagyon alacsony az autómegosztás iránti érdeklődés. A statista.com portálnak a 2022-es évre vonatkozó adatai szerint Németországban 3,16 százalék (1 millió lakosra) az autómegosztást választók aránya, amivel az elsők az Európai Unióban. Eközben Románia a 0,13-as értékkel csak a középmezőny legalján kullog, azaz nálunk nem túl nagy a hajlandóság arra, hogy többen használják ugyanazt a járművet, pedig a szakértők szerint egy megosztott autó akár 6-12 saját tulajdonú személygépjárművet is képes kiváltani a városi közlekedésben.
Az előző évhez képest 2023-ban 9,63 százalékkal 141 788-ra nőtt a Romániában forgalomba helyezett új autók száma – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szerdán közzétett adataikból.
2012-ben a nyergesvontatók 1000 főre vetített száma Litvániában volt a legmagasabb (átlagosan 17,3 vontató jutott 1000 lakosra), ezt követte Lengyelország (12,9), Észtország (9,5), Magyarország (9,3) és Románia (8,8). A skála a másik végén Csehország (0,3), Svédország (0,9), Ausztria és Málta (mindkettő 2,2), Ciprus és Görögország (mindkettő 2,3) szerepelt. Ciprus és Málta kapcsán az alacsony számok hátterében szigeti geográfiájuk állhat.
Romániát Horvátország (+121,5%) és Litvánia (+101,8%) követi. Magas növekedési ütemeket regisztráltak még Lengyelország (91,2%) és Szlovénia (82,9%) esetében. Ezzel ellentétben Csehországban jelentős csökkenést tapasztaltak ezen a területen (-61,9%).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!