A hivatal szerint a bécsi kabinet december 10-étõl hatályba lépett rendelete értelmében a legtöbb munkavállalót az építõiparban várják. Így többek között kõmûveseket, szobafestõket, ácsokat, géplakatosokat, asztalosokat, hegesztõket alkalmazhatnak az újonnan csatlakozott tagállamokból, ugyanakkor a gasztronómiához kötõdõ állásokba is felvehetnek román és bolgár állampolgárokat. Emellett magasan képzett mûszaki szakemberek jelentkezését várják az építõipar, a gépipar, az elektronikai ipar területén, valamint különféle mérnöki beosztásokba. A munkaügyi hatóság tájékoztatása szerint a régi uniós tagállamok többsége továbbra is fenntartja a román állampolgárokkal szembeni korlátozásokat a munkaerõpiacon. A 15 ország közül, amelyek ilyen korlátozásokat vezettek be 2007 január elsejétõl, csak Magyarország nyitotta meg munkaerõpiacát, Ausztria megkönynyítette a munkavállalási engedély megszerzését, Nagy-Britannia pedig az összes, mezõgazdasági munkások számára fenntartott vendégmunkási posztot a román és bolgár munkavállalóknak osztotta ki. Olaszország még 2007-ben részlegesen megnyitotta kapuit, Franciaország 62 szakma képviselõit várja a legújabb EU-tagállamokból, míg a többi országban nem vezettek be könnyítéseket, lévén hogy a megszorításokat Románia és Bulgária csatlakozásától számítva két évre tervezték.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.