Átszervezett felügyelet

Közben a budapesti kormány a Magyar Nemzeti Bankba olvasztja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

Június 30-áig ismét szavaznia kell a bukaresti parlamentnek a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete (ASF) összetételéről, a kormány ugyanis új feltételeket szabott a felügyelők kinevezéséhez. A Ponta-kabinet döntése értelmében a pénzügyi fogyasztóvédelem 17 fős vezetőtanácsának létszáma tizenegy főre csökken: egy elnök, egy első alelnök, három alelnök, valamint hat, nem végrehajtói hatáskörrel ellátott biztos alkotja majd a grémiumot. Mint ismeretes, az ASF április végén jött létre az Országos Tőkepiaci Felügyelet (CNVM), az Országos Biztosítási Felügyelet (CSA) és a Magánnyugdíjpénztárakat Felügyelő Országos Bizottság (CSSPP) összevonása révén. Traian Băsescu államfő visszadobta a parlamentnek a szervezet létrehozásáról szóló jogszabályt, javasolva, hogy a törvényben rögzített feltételhez képest ne hét, hanem tízéves banki-pénzügyi tapasztalattal rendelkezzenek a vezetőtanács tagjai. Bár a törvényhozók elutasították az államelnök kezdeményezését, a Ponta-kormány most mégis a tízéves szakmai tapasztalat megkövetelése mellett határozott. Az új feltételek, valamint a testület létszámának lefaragása közepette kérdéses, hogy az RMDSZ megőrzi-e az eddig számára fenntartott helyet az ASF igazgatótanácsában. A parlamenti pártok közötti megállapodás értelmében a szövetség Králik Lórándot, a tőkepiaci felügyelet korábbi tagját jelölte a testületbe. Az RMDSZ honlapján közölt életrajza szerint Králik 2007-től tevékenykedett a CNVM tanácsosaként, majd biztosaként, korábban a magyarországi HVG hetilap romániai tudósítójaként, a Privátprofit.ro üzleti portál főszerkesztőjeként, az Erdélyi Riport hetilap, illetve a Bihari Napló napilap rovatvezetőjeként dolgozott. Mint arról beszámoltunk, az ASF átszervezését megelőzően a kormány 85 százalékos különadót vetett ki a pénzügyi felügyeletbe összevont, áprilisban megszüntetett három bizottság egykori vezetőinek végkielégítésére. Közülük az RMDSZ-es Biró Albin, a biztosítási felügyelet korábbi tagja a fizetése tizenkilencszeresével egyenértékű, 230 ezer eurós juttatásban részesült.

Ezzel egy időben az Orbán-kormány a hétvégén benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot; az indítvány elfogadását követően, várhatóan októberben megszűnik a PSZÁF. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében a PSZÁF pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos, továbbá a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit a jövőben a jegybank látja el. Az MNB keretében létrejövő Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület lesz, amelynek vezetője az MNB elnöke. A magyar jegybank májusban megjelent tanulmánya azzal indokolja az összevonást, hogy azzal megszűnhetnek az együttműködési problémák, ráadásul az MNB első kézből szerez információkat a piaci folyamatokról, és gyorsabban felléphet a kedvezőtlen tendenciák ellen. Hozzájárult a döntéshez az is, hogy Magyarországon a háztartások túlzott eladósodásában és a devizahitelek elterjedésében a PSZÁF körüli hiányosságok is szerepet játszottak. Különben Európa legtöbb országában pénzügyi felügyeleti jogokkal is felruházott jegybank működik, és csupán Lengyelországban, Romániában, illetve a skandináv államokban találkozhatunk a jegybanktól teljesen elkülönült pénzügyi felügyelettel. A magyar kormány által foganatosított intézkedés mellett szóló érv lehet az is, hogy a közeljövőben az Európai Központi Bank szintjén is megvalósul a felügyeleteket érintő összeolvadás.