Aki megdolgozza a földjeit, tovább szeretné bővíteni a birtokát
Fotó: Makkay József
Országos regisztert hoz létre a földeladások nyomon követésére a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. Az RMDSZ szakpolitikusa szerint az elővásárlási jogtól függő romániai földkereskedelmet ez nem változtatja meg, hanem átláthatóbbá teszi. Ezzel együtt megvannak a kiskapuk, hogy a helyi földterületek más vidékről vagy országból érkező vállalkozók kezébe kerüljenek.
2024. március 11., 19:122024. március 11., 19:12
A termőföldeladások nyomon követésére hozott létre egységes elektronikus regisztert a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A 2014/17-es számú törvény arról rendelkezik, hogy milyen feltételek mellett lehet külterületi besorolásban levő mezőgazdasági földeket értékesíteni. Előírásai szerint a földtulajdonosnak elsőként a polgármesteri hivatalt kell értesítenie annak érdekében, hogy a helyben elővásárlási joggal rendelkező potenciális vásárlók értesülhessenek a földeladás szándékáról. Az új elektronikus regisztert létrehozó szakminisztériumi döntés szerint az eladási szándékot egy évig a polgármesteri hivatal és az országos nyilvántartó párhuzamosan hirdeti meg, 2025. március 1-től viszont a mezőgazdasági minisztérium adatbázisa lesz az egyetlen hely, ahol a minisztérium honlapján bárki nyomon követheti a tranzakciókat.
A változással kapcsolatban Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő, a román parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja a Krónikának leszögezte, hogy az országos regiszter létrehozásával nem változnak meg a 2014-ben elfogadott 17-es számú törvény előírásai.
,,Eddig is az volt a gyakorlat, hogy a földeladás szándékát a polgármesteri hivataloknak 15 napon belül kellett jelezniük a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságok felé, ahonnan a végleges tranzakciók felkerültek a szakminisztérium nyilvántartásába. Most annyi változik, hogy mindenki számára áttekinthetőbb lesz az az út, amíg egy földdarab gazdát cserél” – magyarázza a székelyföldi agrárszakember.
Ha az eladó által kért árat az elővásárlási joggal rendelkezők közül senki nem fizeti meg, akkor szabad a piac, és a más településen élők vagy külföldiek is meg tudják vásárolni. Amennyiben a felsorolt személyek közül valaki élni szeretne elővásárlási jogával, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság igazolást bocsát ki a vásárló számára, aki közjegyzővel irathatja át és telekelheti a saját nevére.
Könczei Csaba szerint a törvény meglehetősen jó garanciákat nyújt arra, hogy a földterületek a településen élők tulajdonában maradhassanak. Háromszéki tapasztalatai alapján a jogszabály életbe lépése óta kevés olyan esetet ismer, amikor más településről, más megyéből vagy külföldről érkező vásárló jutott volna mezőgazdasági területekhez. Ez 2014 előtt gyakoribb jelenség volt, habár a megye összterületéhez képest akkor is elhanyagolható aránynak számított a nem helybéliek által megvásárolt földterületek nagysága.
Földmérés. Telekkönyvezés nélkül nem lehet földet eladni
Az országban nem mindenhol ennyire megnyugtató a helyzet, a törvénynek ugyanis léteznek kiskapui. Az egyik ilyen a földadományozás: aki ezt a tranzakciót választja, és hivatalosan átadja valakinek ,,ingyen” a földterületét, az megkerülheti az elővásárlási joggal rendelkezőket. Ez viszont nem gyakori jelenség.
Néhány uniós országban legalább tíz évet kell helyben gazdálkodnia a külföldinek életvitelszerűen, hogy termőföldet vásárolhasson, Romániában viszont ehhez elegendő egy esztendő.
Az ország legjobb minőségű bánsági mezőgazdasági területeiből így került külföldi tulajdonba több falu szántóterülete, de ugyanez a jelenség a Kárpátokon túli, déli megyékben is elterjedt. Székelyföldön és Erdély más részein az emberek jobban ragaszkodnak saját földjeikhez, itt a birtokok jórészt helyi vásárlók között cserélnek gazdát.
„A földkoncentráció, a tagosítás irányába létezik egy hangsúlyos »földmozgás«.
Aki a földjét megdolgozza, az nem adja el, hanem arra törekszik, hogy még vásároljon hozzá” – fogalmaz az RMDSZ-es képviselő.
A jó minőségű erdélyi termőföldekért hektáronként több mint tízezer eurót kérnek
Fotó: Makkay József
Kiss Júlia földügyekben jártas kolozsvári jogász szerint az elmúlt években kialakult a törvény szerinti hatékony adás-vétel. Inkább az okoz nagyobb gondot, hogy sok termőföld tulajdonjoga nincs tisztázva, így az örökösök nem tudják értékesíteni, amíg nem oldják meg a telekkönyvezésé. Ennek ellenére többen ma is zsebszerződéssel próbálkoznak, hogy elkerüljék az örökösödési eljárás és a telekkönyvezés költségeit. A szakember szerint ez viszont igen kockázatos vállalkozás.
„A zsebszerződést elvileg kétféle bírósági eljárással lehet érvényesíteni, de hosszú időbe telik, és nem mindig sikeres. Több példa van rá, amikor a vásárló a kárral maradt, mert nem sikerült átíratnia, telekelnie a korábban kifizetett mezőgazdasági területet” – nyomatékosítja az ügyvéd.
Ezen a téren azok a mezőgazdasági termelők és agrárvállalkozók vannak némileg helyzeti előnyben, akik tulajdonjogi szempontból rendezetlen földterületet használnak – megdolgozzák és fizetik az adóját –, így kérhetik, hogy a telekkönyvbe a nevük alatt vezessék be a föld használati jogát. Ha három esztendeig ezt a státust senki nem bolygatja, a birtokot saját nevükre telekelhetik. Ez a fajta ,,földszerzés” nem érvényes a bérleti szerződéssel rendelkező területekre, de olyan esetben sem, ha előkerül egy örökös, akinek jogos követelése van az újdonsült földtulajdonostól.
„Romániában a földtulajdonosok számára nem vonzó a földek éves bérleti díja. Ezeket a szerződéseket csak azok vállalják, akik ragaszkodnak földtulajdonukhoz, és el akarják kerülni, hogy gazban álljon, amiért bírságot is kaphatnak a polgármesteri hivataltól. Akinek pénzre van szüksége, az inkább eladja” – hívja fel a figyelmet a romániai tapasztalatokra Kiss Júlia kolozsvári ügyvédnő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!