
Fotó: Agerpres
2009. augusztus 07., 12:032009. augusztus 07., 12:03
Románia a kormányhoz és nem a jegybankhoz irányítaná a Nemzetközi Valutaalap (IMF) második hitelrészletét – nyilatkozta Traian Băsescu államfő azt követően, hogy az ország vezető politikusai szerda késő este tárgyaltak a valutaalap Romániában tartózkodó küldöttségével. Az államelnök ugyanakkor bejelentette, hogy csütörtökön tárgyal az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és az egyeztetések során felveti annak a lehetőségét, hogy az IMF csaknem 12,95 milliárd eurós kölcsönének a második hitelrészletét a kormány beruházásokra költhesse ahelyett, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) valutatartalékát gyarapítsa a korábbi egyezség szerint. Băsescu rámutatott: a hitelrészletet a költségvetési hiány fedezésére, valamint az oktatásban és az egészségügyben tervezett beruházások finanszírozására kellene felhasználni. Közölte, hogy a jelenlegi becslések szerint idén a román államháztartási hiány eléri a 8-8,5 százalékot a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítva. Az államfő szerint az IMF ezért az engedményért Romániától azt az erőfeszítést kérheti, hogy szorítsák vissza a GDP 7-7,2 százalékára az államháztartási hiányt. Az államfő is megerősítette, hogy Romániát idén a vártnál keményebben sújtotta a gazdasági válság, így a GDP nem 4 százalékkal csökken, hanem várhatóan 8 százalékkal zsugorodik. Az államelnök és az IMF képviselői között zajló csütörtöki egyeztetésről lapzártánkig nem érkezett híradás.
A Mediafax hírügynökség az IMF és a kormány között lezajlott szerdai egyeztetéseken részt vevő forrásokra hivatkozva egyébként úgy tudja, hogy az IMF hajlik arra, hogy a második hitelrészletet a kormány használja fel, de ezt majd feltételekhez köti.
A tárgyalásokat ugyanakkor csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök is megerősítette, s úgy nyilatkozott, szerinte ez a lépés döntő lehetne a román gazdaság fellendülésében. „Tulajdonképpen ebben az esetben is a BNR-hez jutnának el a valutaalaptól érkező pénzösszegek. Hiszen ha a pénzügyminisztérium az első összegeket belföldön költi el, akkor a jegybanknál kell átváltania a valutát lejre, tehát a nemzetközi fizetőeszköz a jegybank tartalékában köt ki” – részletezte Mugur Isărescu. Hozzátette: bár ez az ügylet mindenképp új bankjegyek kiadásával jár majd, nem eredményez inflációt. „A jelenlegi helyzetben a gazdasági fellendülés beindulása csak pénzösszegek befecskendezésével valósítható meg. Ezt azonban megfelelőképpen mérlegelni kell, s csak fokozatosan szabad megvalósítani. Így pedig nem az infláció nő majd, hanem hozzájárulunk a gazdasági növekedés fenntartásához” – magyarázta a jegybankelnök. Isărescu ugyanakkor azt javasolja a pénzügyi tárca döntéshozóinak, hogy a készenléti hitel-megállapodás révén befolyó összegeket ne siessenek elkölteni. Szerinte ugyanis jó, ha a szaktárcának van egy tartalékalapja, ez ugyanis a legjobb érv arra, hogy a kereskedelmi bankok állami kötvényeket vásároljanak.
A készenlétihitel-megállapodás feltételeinek újratárgyalása során a Boc-kormány azt is el szeretné ugyanakkor érni a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság képviselőinél, hogy ne kelljen többé megadózni az újra befektetett profitot. A kérés mögött az áll, hogy ezzel a lépéssel ismét fel lehetne lendíteni az üzleti szférát. Emellett azt is szeretnék, ha Románia nagyobb összegű finanszírozásban részesülhetne az európai uniós projektekre, illetve a beruházási tervekre. Ugyanakkor külön kérésként szerepel a helyi hatóságok működésének biztosítása. Mindezekről a tervekről Emil Boc kormányfő tájékoztatott csütörtökön. Mint elmondta, az IMF-fel és EB-vel egyebek mellett arról is folynak a tárgyalások, hogy minél nagyobb összegeket lehessen infrastrukturális beruházásokra fordítani. „Be szeretnénk fejezni az elkezdett iskolaépítéseket, s több pénzt szeretnénk juttatni azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van pluszösszegekre a működésük biztosításához” – fogalmazott a miniszterelnök.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban olyan hírek jelentek meg a médiában, miszerint az IMF haladékot ad Romániának a közalkalmazottak egységes bérezését, valamint az egységes nyugdíjrendszert szabályozó törvénytervezet elfogadására. Az értesüléseket azonban maga Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője cáfolta meg, így a jogszabályokat az év végéig meg kell szavaznia a parlamentnek. A közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénytervezetnek az a célja, hogy csökkentse a különböző közalkalmazotti kategóriák között jelenleg létező jelentős jövedelemkülönbséget. Romániában jelenleg a nyugdíjrendszer sem egységes, hiszen léteznek az úgynevezett speciális nyugdíjak, amiben bírák, ügyészek, valamint a hadsereg és titkosszolgálatok alkalmazottai részesülnek.
Románia márciusban, az IMF szervezésében, 19,95 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott a nemzetközi pénzintézetektől és az Európai Uniótól.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.