
Fotó: Agerpres
2009. augusztus 07., 12:032009. augusztus 07., 12:03
Románia a kormányhoz és nem a jegybankhoz irányítaná a Nemzetközi Valutaalap (IMF) második hitelrészletét – nyilatkozta Traian Băsescu államfő azt követően, hogy az ország vezető politikusai szerda késő este tárgyaltak a valutaalap Romániában tartózkodó küldöttségével. Az államelnök ugyanakkor bejelentette, hogy csütörtökön tárgyal az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és az egyeztetések során felveti annak a lehetőségét, hogy az IMF csaknem 12,95 milliárd eurós kölcsönének a második hitelrészletét a kormány beruházásokra költhesse ahelyett, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) valutatartalékát gyarapítsa a korábbi egyezség szerint. Băsescu rámutatott: a hitelrészletet a költségvetési hiány fedezésére, valamint az oktatásban és az egészségügyben tervezett beruházások finanszírozására kellene felhasználni. Közölte, hogy a jelenlegi becslések szerint idén a román államháztartási hiány eléri a 8-8,5 százalékot a nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyítva. Az államfő szerint az IMF ezért az engedményért Romániától azt az erőfeszítést kérheti, hogy szorítsák vissza a GDP 7-7,2 százalékára az államháztartási hiányt. Az államfő is megerősítette, hogy Romániát idén a vártnál keményebben sújtotta a gazdasági válság, így a GDP nem 4 százalékkal csökken, hanem várhatóan 8 százalékkal zsugorodik. Az államelnök és az IMF képviselői között zajló csütörtöki egyeztetésről lapzártánkig nem érkezett híradás.
A Mediafax hírügynökség az IMF és a kormány között lezajlott szerdai egyeztetéseken részt vevő forrásokra hivatkozva egyébként úgy tudja, hogy az IMF hajlik arra, hogy a második hitelrészletet a kormány használja fel, de ezt majd feltételekhez köti.
A tárgyalásokat ugyanakkor csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök is megerősítette, s úgy nyilatkozott, szerinte ez a lépés döntő lehetne a román gazdaság fellendülésében. „Tulajdonképpen ebben az esetben is a BNR-hez jutnának el a valutaalaptól érkező pénzösszegek. Hiszen ha a pénzügyminisztérium az első összegeket belföldön költi el, akkor a jegybanknál kell átváltania a valutát lejre, tehát a nemzetközi fizetőeszköz a jegybank tartalékában köt ki” – részletezte Mugur Isărescu. Hozzátette: bár ez az ügylet mindenképp új bankjegyek kiadásával jár majd, nem eredményez inflációt. „A jelenlegi helyzetben a gazdasági fellendülés beindulása csak pénzösszegek befecskendezésével valósítható meg. Ezt azonban megfelelőképpen mérlegelni kell, s csak fokozatosan szabad megvalósítani. Így pedig nem az infláció nő majd, hanem hozzájárulunk a gazdasági növekedés fenntartásához” – magyarázta a jegybankelnök. Isărescu ugyanakkor azt javasolja a pénzügyi tárca döntéshozóinak, hogy a készenléti hitel-megállapodás révén befolyó összegeket ne siessenek elkölteni. Szerinte ugyanis jó, ha a szaktárcának van egy tartalékalapja, ez ugyanis a legjobb érv arra, hogy a kereskedelmi bankok állami kötvényeket vásároljanak.
A készenlétihitel-megállapodás feltételeinek újratárgyalása során a Boc-kormány azt is el szeretné ugyanakkor érni a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság képviselőinél, hogy ne kelljen többé megadózni az újra befektetett profitot. A kérés mögött az áll, hogy ezzel a lépéssel ismét fel lehetne lendíteni az üzleti szférát. Emellett azt is szeretnék, ha Románia nagyobb összegű finanszírozásban részesülhetne az európai uniós projektekre, illetve a beruházási tervekre. Ugyanakkor külön kérésként szerepel a helyi hatóságok működésének biztosítása. Mindezekről a tervekről Emil Boc kormányfő tájékoztatott csütörtökön. Mint elmondta, az IMF-fel és EB-vel egyebek mellett arról is folynak a tárgyalások, hogy minél nagyobb összegeket lehessen infrastrukturális beruházásokra fordítani. „Be szeretnénk fejezni az elkezdett iskolaépítéseket, s több pénzt szeretnénk juttatni azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van pluszösszegekre a működésük biztosításához” – fogalmazott a miniszterelnök.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban olyan hírek jelentek meg a médiában, miszerint az IMF haladékot ad Romániának a közalkalmazottak egységes bérezését, valamint az egységes nyugdíjrendszert szabályozó törvénytervezet elfogadására. Az értesüléseket azonban maga Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője cáfolta meg, így a jogszabályokat az év végéig meg kell szavaznia a parlamentnek. A közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénytervezetnek az a célja, hogy csökkentse a különböző közalkalmazotti kategóriák között jelenleg létező jelentős jövedelemkülönbséget. Romániában jelenleg a nyugdíjrendszer sem egységes, hiszen léteznek az úgynevezett speciális nyugdíjak, amiben bírák, ügyészek, valamint a hadsereg és titkosszolgálatok alkalmazottai részesülnek.
Románia márciusban, az IMF szervezésében, 19,95 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott a nemzetközi pénzintézetektől és az Európai Uniótól.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.