2007. február 14., 00:002007. február 14., 00:00
Az előadás-sorozatot ParraghLászló, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaraelnöke kezdte, az MKIK első embere történelmipéldákhoz nyúlva – mint példáula Szeretfalva–Déda vasútvonal megépítésénekgazdasági szükségszerűsége – igyekezettecsetelni a Kárpát-medencei gazdasági környezetkialakulási folyamatát. A sokat vitatottkonvergenciaprogram életbeléptetésétkövetően a magyar gazdaságban kialakult helyzet ésa lehetőségek bemutatásával a rossz gazdálkodáselrettentő példáját vázolta fel. „Aszinte kezelhetetlen és egyre növekvő költségvetésihiány, a makrogazdasági egyensúly megbomlásaaz eladósodottság növekedéséhez, azinfláció megugrásához vezetett, s ezzelpárhuzamosan pedig az euró bevezetése eredeticéldátumának feladásához” –foglalta össze a láncreakcióként jelentkezőnegatívumokat Parragh. A magyar kamarai elnök abbéliaggodalmának is hangot adott, hogy az ellentmondásosmagyar gazdaságpolitika, a zavaros prioritások mellettsemmiféle garancia nincs arra, hogy néhány évmúlva nem kell azzal szembesülniük a magyar gazdaságszereplőinek, hogy továbbra is téves útonjárnak.
A potenciális magyarbefektetőkre váró romániai pénzügyiés banki „megpróbáltatásokra”Hárshegyi Frigyes, az OTP Románia vezérigazgatójaigyekezett felhívni a figyelmet. Az általa vezetettpénzintézet szolgáltatásainakismertetésén kívül a romániai bankikínálat robbanásszerű bővülésébenrejlő veszélyeket is fontosnak tartotta kiemelni,tapasztalatait pedig gyakorló befektetőként KarsaiBéla, a Karsai Holding Rt. vezérigazgatójaegészítette ki.
A gazdasági fórum egyiklegérdekesebb előadása a Magyar VámügyiSzövetség elnöke, Tüske Péter nevéhezfűződik. Az uniós vámbizottság vezetőitisztségére is esélyesnek tartott vámügyiszakember az uniós vámtevékenységfilozófiájának megváltozásávalkezdte expozéját, s néhány korábbi,a vámolás piaci viszonyainak kialakulásátsegítő magyarországi tapasztalatot is megosztott ahallgatósággal. A közösségi vám,az adó- és statisztikai szabályozásitevékenység egyre inkább átmegy avirtuális térbe, a tényleges okmányforgalmatkiküszöbölő vámtevékenység pedigalapvetően megváltozó vámmoráléletbelépését feltételezi. Avámszolgáltatások tekintetében előtérbekerülnek a biztonsági elemek, amelyek beépítéseelsősorban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásnyomán vált elengedhetetlenné. Tüske Pétera Krónikának elmondta: a gépkocsi-regisztrációsdíj körüli romániai tanácstalanságotszinte valamennyi új EU-s állam átélte amaga idejében, a bírságot megfizette, s ma márcsak a magánszemélyek kártalanításánakmikéntje vár tisztázásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok