Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes alapélelmiszerek ára tovább csökken szeptemberben, amely a második hónap volt, amikor alkalmazták az árréskorlátozást 14 kategóriára. Több termékkategóriában azonban emelkedést jegyeztünk havi vagy éves összevetésben is.
2023. november 24., 16:442023. november 24., 16:44
Az egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek túlzott áremelkedése elleni ideiglenes intézkedés bevezetéséről szóló sürgősségi rendelet hatálya alá tartozó 14 élelmiszer-kategóriából hét ára tovább csökkent, míg hat drágult szeptemberben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból. Az árak alakulását górcső alá vevő elemzés ugyanakkor már az elején leszögezi, hogy mivel a statisztikai intézet a joghurt esetében nem gyűjt átlagáradatokat, így azt nem lehetett bevonni az összehasonlításba, annak ellenére, hogy ez az egyik olyan termék, amelyre az árréskorlátozást alkalmazzák.
amelyek átlagára 7,18 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt követően történt, hogy augusztusban a gyümölcsök 7,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint júliusban. A 2022. szeptemberi árakkal összehasonlítva azonban a friss gyümölcs 8,15 százalékkal került többe egy évvel később.
Az olaj az első őszi hónapban 2,36 százalékkal volt olcsóbb, mint augusztusban, és 23,5 százalékkal volt alacsonyabb az ára, mint 2022 szeptemberében, míg a kukoricaliszt 2,25 százalékkal került kevesebbe, mint augusztusban, és 5,9 százalékkal kellett érte kevesebbet fizetni, mint az előző év azonos időszakában.
A csirkehús 0,09 százalékkal olcsóbb, mint augusztusban, azonban még mindig 8,45 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében, a sertéshús 0,16 százalékkal olcsóbb, mint 2023 augusztusában, de 13,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly ugyanebben az időszakban, a cukor pedig 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy hónappal korábban, és 12,7 százalékkal alacsonyabb az ára, mint egy éve.
A zöldségfélék és zöldségkonzervek ára 2,98 százalékkal volt magasabb, mint augusztusban és 9,11 százalékkal drágább, mint 2022 szeptemberében. A tojás havi szinten 0,17 százalékkal, éves összevetésben pedig 16,6 százalékkal került többe, a tehéntejből készült sajt pedig 0,9 százalékkal volt drágább, mint augusztusban, és 13,8 százalékkal kínálták többért, mint egy évvel korábban.
A tehéntej átlagosan 0,4 százalékkal drágult havi összevetésben, és 1,3 százalékkal volt drágább, mint tavaly, a fehér kenyér pedig 0,2 százalékkal került többe.
Magasabbak voltak az árak a zöldségfélék és zöldségkonzervek (+3,0%), a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (+2,6%), a sajt-összes (+0,9%), a kakaó és kávé, gyümölcskonzervek (+0,8%), az egyéb élelmiszerek, a hal és halkonzerv, a marha- és borjúhús (+0,6%), a tej-összes, a margarin (+0,4%), a kenyér, pékáru és különleges termékek, a húskészítmények, az alkoholos italok, a méz (+0,3%), a tojás, a húskonzervek ( +0,2%) esetében.
Ez az áralakulás az elemzés szerint főként a növényi termékeknek volt köszönhető, amelyek árai –11,24 százalékponttal járultak hozzá a mezőgazdasági termékárak alakulásához. Az állati termékek viszont 1,92 százalékponttal drágábbak voltak.
Mint ismeretes, 2023. augusztus 1-jén lépett hatályba a sürgősségi kormányrendelet, amely árréskorlátozást vezetett be 14 alapvető élelmiszercsoport – kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség, friss gyümölcs, friss burgonya és cukor – esetében.
Kilencven nappal meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésének korlátozását pénteki ülésén a bukaresti kormány, és bővítette a korlátozott árú termékek listáját – tájékoztatott a mezőgazdasági minisztérium.
Elérte a célját az alapélelmiszerek kereskedelmi felárának korlátozása: a legnagyobb mértékben a tej, a tejtermékek, a gyümölcsök és a zöldségek ára csökkent, a legkisebb mértékben a húsáruké – jelentette ki hétfőn a bukaresti Versenytanács elnöke.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!