
Plafont szabna a gyógyszerek árának egy törvénytervezet
Fotó: Thomas Campean
Plafont szabna a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek árának a bukaresti szenátus által elfogadott törvénytervezet a szükségállapot idejére és az azt követő időszakra. A kormány ellenzi az intézkedést, a pénzügyminiszter szerint ugyanis hiányba torkollhat. A Versenytanács vizsgálja a kereslet megugrása nyomán tapasztalt drágításokat.
2020. április 01., 20:052020. április 01., 20:05
Miközben a kormány hevesen ellenzi, a román szenátus első megkeresett kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely felső határt szab a gyógyszerek és az alapvető élelmiszerek árának. A kezdeményezést a szenátus keddi ülésén 79 szenátor támogatta, 39 ellene szavazott, 12 törvényhozó tartózkodott.
„A gyógyszerek, egészségügyi anyagok, orvostechnikai eszközök esetében a termelő legtöbb 10 százalékos árréssel dolgozhat az előállítási árhoz képest, az elosztási lánc pedig szintén legtöbb 10 százalékos árrést alkalmazhat a termelői ár függvényében” – idézte az Agerpres hírügynökség a tervezetet. Az élelmiszerek esetében is hasonló módon kell az árat képezni. A jogszabályt megsértőkre kiszabható bírság 5 millió lejről indul, de nem haladhatja meg a cég üzleti forgalmának 4 százalékát. A törvény a szükségállapot teljes időtartama alatt és az azt követő 30 napban érvényes. A tervezet esetében a képviselőház hoz végleges döntést.
Florin Cîţu pénzügyminiszter és Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azonban hallani sem akar az árplafonról. Cîţu a Realitatea Plus hírcsatornának nyilatkozva drasztikusan fogalmazott:
Jelezte egyúttal, hogy vizsgálatot kért bizonyos árak alakulását illetően. „Igen, nőttek az árak. Érzékelem akkor is, amikor fizetjük a számlákat az Unifarmnak, vagy fizetünk a külföldről érkező maszkokért és védőfelszerelésekért. Ott is emelkedtek az árak” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Hozzátette: igyekeznek minél rövidebb láncon keresztül hozzájutni a szükséges termékekhez. „Gondolhatják, hogy liberálisként elvből nem akarok beleszólni az árak mesterséges alakításába” – mondta Cîţu. Kiemelte:
„Meg kell vizsgálnunk a helyzetet. És akárcsak a közművek esetében, mielőtt döntést hoznék, látni akarom a Versenytanács jelentését is” – szögezte le a pénzügyi tárca vezetője, aki arra vár, hogy a szakhatóság állapítsa meg: kartellezés húzódik az árak alakulása mögött, vagy pusztán megnőtt a külföldről behozott termékek ára.
Adrian Oros szerint sem tesz jót, ha az állam beleszól az árak alakulásába. Meglátása szerint a kereslet megugrásakor valóban növekedésnek indult bizonyos termékek ára, a hazai áruk esetében viszont ez azóta visszaállt a normális kerékvágásba.
– nyilatkozta a mezőgazdasági tárca vezetője a hétvégén a Digi 24 hírtelevíziónak.
Amint arról beszámoltunk, Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke szintén a Digi 24-nek nyilatkozva azt mondta, az élelmiszerek ára nem nőtt számottevő mértékben, inkább az olyan egészségügyi és orvosi termékek esetében beszélhetünk nagyobb mértékű drágulásról, mint a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek, maszkok. Leszögezte ugyanakkor, hogy jelenleg vizsgálat zajlik olyan vállalkozások ellen, amelyek indokolatlanul emelték meg az ilyen felszerelések és orvosi termékek árát. „Nagyon nagy bírság róható ki, az eladások 10 százaléka. Tartós vizsgálatokról van szó, és megpróbálunk már most intézkedéseket foganatosítani” – ígérte a versenyhivatal elnöke.

A koronavírus-járvány miatt a román gyógyszeriparban tevékenykedő vállalatok árbevétele az idén várhatóan kétszer gyorsabban fog nőni, mint egy évvel korábban, és eléri a rekordnak számító 68 milliárd lejt (14 milliárd euró) – közölte kedden a KeysFin tanácsadó cég.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!