Fotó: Gov.ro
Nem szabadna megtiltani a közalkalmazotti bér és a nyugdíj halmozását azok esetében, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, és hosszú évtizedeken keresztül fizettek járulékot – válaszolta a régi témát firtató kérdésre csütörtökön Marius Budăi munkaügyi miniszter. A szociáldemokrata párti (PSD) politikus szerint ugyanakkor eltérő bánásmódban részesítené azokat, akiknek lehetőségük van már 50 éves koruk környékén nyugdíjba vonulni.
2023. április 20., 14:142023. április 20., 14:14
„Nem hiszem, hogy helyénvaló megtiltani a fizetés és a nyugdíj halmozását azok számára, akik elérték a nyugdíjkorhatárt. Miért? Mert ha mi, férfiak elérjük a 65 évet, és ha 20 vagy 22 vagy 23 éves korunk óta dolgozunk, akkor körülbelül 45 évig fizettünk járulékot. Az alkotmány és a nyugdíjtörvény pedig kimondja, hogyha elértük a korhatárt – nem korai nyugdíjba vonulásról és 40 valahány, 50 évesen történő nyugdíjba vonulásról beszélünk –, és legalább 35 év szolgálati idővel rendelkezünk, ami teljes szolgálati idő, akkor
– érvelt a munkaügyi tárca vezetője. Ami azoknak a helyzetét illeti, akik 50 évnél fiatalabb korukban mennek nyugdíjba, majd újra munkát vállalnak a közszférában, Budăi úgy véli, ezt a témát meg kell vitatni.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
„Ha ezekről a 47–48–50 évesen nyugdíjba vonulókról beszélünk, vitára van szükség. Meg kell néznünk, akarja-e folytatni a munkáját, találnunk kell extrabónuszt, mint minden államban. Itt látták a katonai pályafutást,
Nem akarok úgy beszélni, hogy feltétlenül szimpatikus legyek, a valóságot akarom bemutatni. És akkor van egy vita, amit le kell folytatnunk, de posztról posztra, nem szabad általánosítani” – összegzett Marius Budăi.
Mint ismeretes, a téma azt követően került újfent napirendre, hogy egyes sajtóértesülések szerint a kormány – a költségvetésen tátongó lyuk betömését célzó intézkedések között –fontolgatja a közalkalmazotti fizetés és a nyugdíj halmozásának megtiltását. A vonatkozó törvény amúgy már jó ideje a parlament előtt van, de úgy tűnik, nem sietnek elfogadásával.
Nagy erőkkel készül a bukaresti kormány a költségvetésen tátongó lyuk betömésére, és egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint szó van a közalkalmazotti béreknek a 2023-as évre történő befagyasztásáról is.
A nyugdíjkorhatár 70 évre történő emeléséről, illetve az időskori juttatás és a fizetés halmozásának megtiltásáról tárgyalt keddi ülésén a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kiszivárgott információk szerint.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!