Fotó: Schweighofer
Arculatépítés állhat az adásvétel hátterében, de az sem kizárt, hogy a Holzindustrie Schweighofer nagyvállalat a kivonulást fontolgatja – vélekedtek a Krónika által megkérdezett zöldaktivisták, akiket azt követően faggattunk, hogy a Schweighofer-csoport hétfőn sajtóközleményben tudatta, eladta romániai erdőit, vagyis az alárendeltségébe tartozó Cascade Empire Kft.-t, valamint az erdészeti részlegét, az Ocol Silvic Cascade Empire Kft.-t a svéd GreenGold Groupnak.
Rámutattak, a tranzakcióban 14 283 hektár Hunyad, Gorj, Vrancea, Prahova, Buzău, Neamț és Suceava megyei erdő érintett. A szerződő felek azonban úgy döntöttek, nem hozzák nyilvánosságra a vételárat, mint ahogy a szerződés más részleteit sem. A Cascade Empire 2003 és 2011 között vásárolta meg az említett erdőket, a cégnek jelen pillanatban 19 alkalmazottja van, köztük az erdészeti menedzsment dolgozói. Az új tulajdonos a teljes csapatot átveszi.
„Az erdők védelme szempontjából ez a tranzakció nem értékelhető, hiszen bárki a tulajdonos, a kitermelőnek az az érdeke, hogy minél több fát kivágjon és eladjon, a feldolgozónak pedig, hogy minél többet felvásároljon” – értékelt megkeresésünkre Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Elmondása szerint a kitermelésben érdekelt Cascade Empire a nyersanyagot biztosította a Holzindustrie Schweighofernek, ám ebben az ágazatban sok a gyanús, feketepiaci ügylet, ezért próbálnak elhatárolódni.
– értékelte a környezetvédő. Ugyanakkor hangsúlyozta, nehéz ebben a kérdésben állást foglalni, hiszen a nemzetközi nagyvállalatok, cégcsoportok érdekei és ügyletei átláthatatlanok.
Fotó: Barabás Ákos
Környezetvédelmi szempontból nincs semmi jelentősége ennek az adásvételnek, szögezte le hasonlóképpen Hans Hedrich. A fogarasi Neuer Weg Egyesület elnöke – mint ismeretes – az elmúlt évek során számtalan alkalommal felhívta a figyelmet a törvénytelen fakitermelés veszélyeire, valamint arra, hogy a nagy feldolgozók engedély nélkül kivágott fát is felvásárolnak.
Hans Hedrich kifejtette, a Cascade Empire „egy korrupt cég”, amelynek az ügyleteivel az ügyészségnek kellene foglalkoznia, hiszen több törvénytelen fakitermelési botrányba is belekeveredett, és feljelentések is érkeztek ellene. „Nem látom, hogy ez az adásvétel előny vagy sem, jele lehet-e valaminek” – fogalmazott a környezetvédelmi aktivista. Hozzátette,
Mint ismeretes, a Holzindustrie Schweighofer 2003-ban lépett be a romániai piacra. Jelen pillanatban három fűrészüzeme van, két gyárában pedig pannókat gyárt. Összesen mintegy 3100 alkalmazottat foglalkoztat. Két évvel ezelőtt azonban véglegesen visszavonták a Holzindustrie Schweighofer cégtől a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács (FSC) tanúsítványait, mert felmerült, hogy törvénytelenül kivágott fát dolgoz fel a romániai gyáraiban, sőt olyan információk is voltak, hogy megsérti a famérési előírásokat. A környezetvédő szervezetek, köztük az Agent Green, többször felhívták a figyelmet, hogy az egyik beszállítója a Retyezát Nemzeti Parkban törvénytelenül vágja az erdőt.
A zöldek szerint a tanúsítvány hiányában valószínűsíthető, hogy a HS gyáraiban illegálisan kitermelt vagy lopott fát dolgoznak fel. A németországi Hornbach és a francia Leroy Merlin barkácsáruházak bejelentették, hogy a tanúsítvány megvonása miatt megszakították az együttműködést az osztrák vállalattal. A Holzindustrie Schweighofer azzal védekezett, hogy továbbra is a fenntartható fafeldolgozást elősegítő akcióterv szerint dolgoznak, befektetéseket eszközölnek, hogy biztonságosabbá tegyék a beszerzési láncukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás