
Fotó: Schweighofer
Arculatépítés állhat az adásvétel hátterében, de az sem kizárt, hogy a Holzindustrie Schweighofer nagyvállalat a kivonulást fontolgatja – vélekedtek a Krónika által megkérdezett zöldaktivisták, akiket azt követően faggattunk, hogy a Schweighofer-csoport hétfőn sajtóközleményben tudatta, eladta romániai erdőit, vagyis az alárendeltségébe tartozó Cascade Empire Kft.-t, valamint az erdészeti részlegét, az Ocol Silvic Cascade Empire Kft.-t a svéd GreenGold Groupnak.
Rámutattak, a tranzakcióban 14 283 hektár Hunyad, Gorj, Vrancea, Prahova, Buzău, Neamț és Suceava megyei erdő érintett. A szerződő felek azonban úgy döntöttek, nem hozzák nyilvánosságra a vételárat, mint ahogy a szerződés más részleteit sem. A Cascade Empire 2003 és 2011 között vásárolta meg az említett erdőket, a cégnek jelen pillanatban 19 alkalmazottja van, köztük az erdészeti menedzsment dolgozói. Az új tulajdonos a teljes csapatot átveszi.
„Az erdők védelme szempontjából ez a tranzakció nem értékelhető, hiszen bárki a tulajdonos, a kitermelőnek az az érdeke, hogy minél több fát kivágjon és eladjon, a feldolgozónak pedig, hogy minél többet felvásároljon” – értékelt megkeresésünkre Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Elmondása szerint a kitermelésben érdekelt Cascade Empire a nyersanyagot biztosította a Holzindustrie Schweighofernek, ám ebben az ágazatban sok a gyanús, feketepiaci ügylet, ezért próbálnak elhatárolódni.
– értékelte a környezetvédő. Ugyanakkor hangsúlyozta, nehéz ebben a kérdésben állást foglalni, hiszen a nemzetközi nagyvállalatok, cégcsoportok érdekei és ügyletei átláthatatlanok.
Fotó: Barabás Ákos
Környezetvédelmi szempontból nincs semmi jelentősége ennek az adásvételnek, szögezte le hasonlóképpen Hans Hedrich. A fogarasi Neuer Weg Egyesület elnöke – mint ismeretes – az elmúlt évek során számtalan alkalommal felhívta a figyelmet a törvénytelen fakitermelés veszélyeire, valamint arra, hogy a nagy feldolgozók engedély nélkül kivágott fát is felvásárolnak.
Hans Hedrich kifejtette, a Cascade Empire „egy korrupt cég”, amelynek az ügyleteivel az ügyészségnek kellene foglalkoznia, hiszen több törvénytelen fakitermelési botrányba is belekeveredett, és feljelentések is érkeztek ellene. „Nem látom, hogy ez az adásvétel előny vagy sem, jele lehet-e valaminek” – fogalmazott a környezetvédelmi aktivista. Hozzátette,
Mint ismeretes, a Holzindustrie Schweighofer 2003-ban lépett be a romániai piacra. Jelen pillanatban három fűrészüzeme van, két gyárában pedig pannókat gyárt. Összesen mintegy 3100 alkalmazottat foglalkoztat. Két évvel ezelőtt azonban véglegesen visszavonták a Holzindustrie Schweighofer cégtől a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács (FSC) tanúsítványait, mert felmerült, hogy törvénytelenül kivágott fát dolgoz fel a romániai gyáraiban, sőt olyan információk is voltak, hogy megsérti a famérési előírásokat. A környezetvédő szervezetek, köztük az Agent Green, többször felhívták a figyelmet, hogy az egyik beszállítója a Retyezát Nemzeti Parkban törvénytelenül vágja az erdőt.
A zöldek szerint a tanúsítvány hiányában valószínűsíthető, hogy a HS gyáraiban illegálisan kitermelt vagy lopott fát dolgoznak fel. A németországi Hornbach és a francia Leroy Merlin barkácsáruházak bejelentették, hogy a tanúsítvány megvonása miatt megszakították az együttműködést az osztrák vállalattal. A Holzindustrie Schweighofer azzal védekezett, hogy továbbra is a fenntartható fafeldolgozást elősegítő akcióterv szerint dolgoznak, befektetéseket eszközölnek, hogy biztonságosabbá tegyék a beszerzési láncukat.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
1 hozzászólás