
Fotó: Gábos Albin
A villamos energia árának korlátozása 2023. augusztus 31-ig lesz érvényben a havi 255 kilowattóránál kevesebb áramot használó háztartási fogyasztók számára – derül ki az energiaügyi minisztérium honlapján közzétett sürgősségirendelet-tervezetből, amelyet a kormány csütörtökön el is fogadott.
2022. szeptember 01., 19:102022. szeptember 01., 19:10
2022. szeptember 01., 23:262022. szeptember 01., 23:26
A jogszabály a jelenleg hatályban lévő 2022/27-es sürgősségi rendeletet módosítja. Eszerint 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként az áramért azok a háztartások, amelyeknek a múlt évben az átlagos havi fogyasztása nem haladta meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti tavalyi átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban;
– számolt be az Agerpres. A kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások áfával együtt legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni.
A többi közintézmény esetében az árplafon 1 lej kilowattóránként a tavalyi átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért; az ezt meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni. Azoknak a kedvezményezetteknek az esetében, amelyek 2021-ben nem használtak áramot, a 85 százalékos arány a szeptember elseje utáni havi fogyasztásukra vonatkozik.
A háztartások 2022. április 1. és 2023. augusztus 31. között áfával együtt legtöbb 0,31 lejt fizetnek a földgázért kilowattóránként; a tavaly 50 000 megawattóránál kevesebb földgázt elhasználó többi fogyasztó és az energiatermelő vállalatok esetében az árplafon 0,37 lej kilowattóránként.
Az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló, jelenleg hatályban lévő sürgősségi rendelet módosításával a kormány kiterjeszti a lakosságot és a gazdaságot a drágulásoktól megvédő intézkedéseket – jelentette ki az Agerpres szerint a kabinet csütörtöki ülése elején a miniszterelnök. Nicolae Ciucă elmondta, hogy az új sürgősségi rendelet még csütörtökön megjelenik a hivatalos közlönyben, és 2023. augusztus 31-ig lesz hatályos.
Elmondta: a kormány intézkedett arról is, hogy a tél folyamán a belső piac földgázellátása biztosított legyen, és a villamosenergia-termelésben se legyenek fennakadások. A kormányfő hozzátette, hogy az új sürgősségi rendelet a visszaszorítja az árspekulációt az áram- és a földgázpiacon.
A Ciucă-kabinet ülése után Virgil Popescu energiaügyi miniszer elmondta, hogy a jogszabály szigorúan bünteti az egymást követő energiaügyleteket. A tárcavezető szerint a piaci szereplők jellemzően kereskednek egymást közt az energiával, így az áram vagy a földgáz ára mesterségesen megemelkedik. Ezentúl azonban az éves forgalmuk 5 százalékának megfelelő összeggel bírságolja majd az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság az egymást követő energiaügyleteket lebonyolító cégeket.
Az USR szerint tönkreteszi az energiapiacot a kormány új rendelete
Bírálta csütörtökön a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a kormányt, amiért „minden előzetes nyilvános vita nélkül” fogadta el aznap az energiapiacot szabályozó új sürgősségi rendeletet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint a jogszabály előírásai „lassan, de biztosan” tönkreteszik a hazai energiapiacot és a gazdaságot. Az USR kifogásolja, hogy a rendelet hatályba lépése után 'vállalatok százai, ezrei' nem részesülnek majd energiaár-támogatásban. Ennek a párt szerint drámai következményei lesznek, mert ezek a cégek a tevékenységük korlátozására és leépítésekre kényszerülnek majd. „A megoldás lett volna, hogy adókedvezményben részesüljön minden romániai vállalat, és csökkentsük az energiaszámlák adóösszetevőjét a háztartási fogyasztók számára” – idézte a közlemény Cristina Prună képviselőt, az ipari bizottság alelnökét. Az USR szerint az energiaszolgáltatókra kivetett adók megemelése drágulásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
szóljon hozzá!