Európa és Oroszország is érdekelt a földgáztranzakcióban
A háborús helyzet egészen más megvilágításba helyezte az energiaválságot, és ma már a bukaresti hatóságoknak nem csak az árrobbanás nyomán megugrott számlákat kapó lakosság és a cégek megsegítését kell szem előtt tartaniuk, hanem alternatívákat is próbálnak találni az orosz földgázra. Egyelőre a szankciók az energiapiacot nem érintik, az Ukrajna felől Romániába érkező földgázimporttal nincsenek gondok.
2022. március 02., 08:362022. március 02., 08:36
2022. március 02., 09:482022. március 02., 09:48
Az energiaszektornak pillanatnyi fellélegzést jelent, hogy az energiapiacot nem érintik az Oroszország ellen bevezetett szankciók, viszont szinte ugyanabban a pillanatban, amikor az orosz–ukrán háború elkezdődött, a nagybani piacokon megugrott a földgáz ára – jelentette ki kedden a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke kérdésünkre rámutatott,
Az Európai Unió és a nyugati országok által Oroszország ellen foganatosított szankciók az energiahordozókra nem vonatkoznak, ezt a területet kivételként kezelték, hiszen ebben a kérdésben nem volt összhang az Unió tagországai között. Németország és olyan tagállamok is ellenezték az energiapiaci szankciókat, amelyeknek fontos az orosz földgáz. Másrészt az ANRE alelnöke szerint
és anélkül rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe kerülne az amúgy is szankciók sújtotta orosz gazdaság, hiszen már most megmutatkoznak a hatások a pénzügyi piacon és a tőzsdén.
Nagy-Bege Zoltán kérdésünkre kifejtette, nem tartja valószínűnek, hogy amint kizárják Oroszországot, egyes orosz bankokat a SWIFT-ből, vagyis a globális bankközi fizetési rendszerből, azzal veszélybe kerülhet Európa gáz- és kőolajellátása. Mint mondta, a Gazprom nem az egyetlen földgázkitermelő vállalat Oroszországban, ám az egyetlen, amely Európa felé exportálhat, különböző leányvállalatai vannak Európában, ezeken keresztül lebonyolíthatók a tranzakciók.
A Gazprom továbbra is a megszokott módon szállít orosz gázt Európába ukrajnai tranzittal – közölte Szergej Kuprijanov, az orosz állami holding szóvivője újságírókkal szerdán Moszkvában. Kuprijanov szerint a Gazprom az európai fogyasztók igénybejelentéseinek megfelelően, normál üzemmódban, március 2-án 109,4 millió köbméter orosz gázt szállít Ukrajnán keresztül. A TASZSZ hírügynökség szerint az igényelt orosz gázmennyiség kedden 109,6 millió köbméter volt.
A háború kitörésének pillanatában megugrott a földgáz ára, történt ez annak ellenére, hogy közben már csökkent a fogyasztás. Nagy-Bege Zoltán kifejtette, még nem köszöntött ugyan be a tavasz, a napokban országszerte havazott és hideg volt, de a földgázfogyasztás már csökkenő tendenciát mutat a december–januári időszakhoz képest. Ennek ellenére az európai piacokon megemelkedtek az árak, ez a hazai piacon is tapasztalható, és a szakember szerint
„Egyelőre a földgázpiacon még nem uralkodott el a pánik, hiszen tavaly december közepén, karácsony előtt 170 euró/megawattórára emelkedett a gáz ára Európában, ehhez képest jelenleg 100–105 eurós szinten van a holland és az osztrák tőzsde, nagy vonalakban hasonló szinten a romániai is.
– ecsetelte a mozgásokat az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.
Fotó: Gazprom/Facebook
„Egyelőre az Ukrajna felől Romániába érkező földgázimporttal nincsenek gondok, nem akadozik az ellátás, a szükséges mennyiség bejön az országba” – tette hozzá kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Ebből a szempontból – mint mondta – a háborúnak nincs hatása, ám ha infrastrukturális problémák merülnek fel, az ukrajnai tranzithálózatot szándékosan megrongálják vagy véletlenül megsérül, annak súlyos következményei lehetnek Románia számára.
– hívta fel a figyelmet a hatóság alelnöke, rámutatva, hogy valamikor áprilisban el kell kezdeni a betárazást, akkor fontossá válik minden forrás, a belföldi termelésből származó és az import is, ami az orosz földgázt is jelenti.
Nagy-Bege Zoltán szerint ugyanakkor remélhetőleg már a nyár első felében megépül a görög–bolgár interkonnektor, és üzembe is helyezik. Ez Románia számára azért fontos, mert a Déli Áramlaton keresztül Azerbajdzsánból kaphatna földgázt, viszont a 140 kilométeres szakasz, ami Bulgáriát és Görögországot köti össze – főleg a bolgár területen –, egyelőre késik. Amíg viszont az nem készül el, abból a vezetékből nem jut Romániába földgáz.
Virgil Popescu román energiaügyi miniszter kedden közölte, hogy hazája új lendületet adna a román-azeri energetikai együttműködésnek, ezért Bakuba látogatott, hogy „konkrét együttműködésekről” tárgyaljon.
Akkor hajlandóak elkezdeni a beruházásokat a kitermeléshez, ha a román kormány és parlament módosítja a törvénykeretet, az offshore földgázkitermelés feltételeit, ilyen megközelítésből egyértelmű, hogy a labda a román állam térfelén pattog, mondta a hatóság alelnöke. Hozzátette, a román államnak kell valamit kezdenie ezzel a helyzettel. „Biztos ezeket a témákat egész magas szinten tárgyalják, hiszen kulcsfontosságú az ország földgáz- és villamosenergia-ellátása” – jegyezte meg.
A szankciók mindenkinek „fájni fognak”, de kevésbé, mint egy eszkalálódó és kettőnél több országot érintő háború – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász.
A háborús helyzet egészen más megvilágításba helyezte az energiaválságot, holott eddig is azt kellett mérlegelni, milyen intézkedéssekkel lehet segíteni a háztartási és ipari fogyasztókat, elsősorban a sérülékeny vagy energiaszegény fogyasztókat, és hogy erre a célra milyen források állnak a román kormány rendelkezésére a költségvetésben. Erre a válságra tevődött rá a háborús helyzet, és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) már az kerül napirendre, hogy milyen hatása van a szomszéd országban zajló háborúnak a román gazdaságra, pénzügyi helyzetre, energetikai rendszerre.
– fogalmazta meg ugyanakkor Nagy-Bege Zoltán. Kifejtette, ekkora mennyiségű elektromosenergia-fogyasztás egy háztartásban, hacsak nem villannyal fűtenek, olyan életszínvonalat és olyan szintű bevételeket feltételez, hogy az a család ki tudja fizetni a megdrágult energiahordozókat. „Nyilván senki nem kívánja, hogy többet fizessen a fűtésért vagy a világításért, de az államkassza kapacitása is véges, mindent nem lehet ráterhelni” – szögezte le a hatóság illetékese.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!