Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója Rácz Béla Gergely szerint
Fotó: Gazprom/Facebook
A szankciók mindenkinek „fájni fognak”, de kevésbé, mint egy eszkalálódó és kettőnél több országot érintő háború – állapította meg lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, aki szerint már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, ezen belül akár Romániáét.
2022. március 01., 07:502022. március 01., 07:50
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal senki nem nyer, de a gazdasági szankciók bevezetése a „véres háború” elkerülésének a legjobb módja – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Leszögezte:
Meglátása szerint azt kell mérlegelni, hogy a szankciók bírnak-e olyan elrettentő erővel, hogy Oroszország felhagyjon a háborús törekvéseivel.
„Ezek a szankciók elkerülhetetlenek, Európának valamilyen választ kell adnia az Oroszország által kezdeményezett háborúra. Európa és a nyugati világ próbál olyan megszorításokat életbe léptetni, melyek Oroszországnak jobban fájnak, különben semmi értelme, ha magunk alatt vágjuk a fát” – mutatott rá a közgazdász, aki szerint az már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, és ezen belül akár Romániáét.
„Az a tény, hogy több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, hatalmas érvágást jelent az orosz gazdaságnak, hiszen megnehezíti minden termék exportját és az importot is” – fogalmazott a gazdasági elemző.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell.
Európára a földgázellátás akadozása hat a leginkább negatívan, hiszen az európai energiafelhasználás több mint negyede a földgáz, aminek a legfontosabb importőre Oroszország – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Hangsúlyozta egyúttal:
Valamelyest enyhítést jelenthet viszont, hogy közeleg a tavasz, ilyenkor a földgázfelhasználás alacsonyabb. Ha mindez ősszel történik, sokkal súlyosabb következményei lettek volna – mondta a kolozsvári önkormányzati képviselő. Hozzátette: jelenleg az sem látható előre, meddig húzódik el a konfliktus, vagy éppen meddig lesznek érvényben a szankciók, és hogy mi lehet majd a megoldás. A földgázellátás akadozása Európa számára jelent nehézséget,
– emelte ki az egyetemi adjunktus.
Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a szankciók globális következményeként a koronavírus-járvány okozta válság miatt töredezett ellátási láncok továbbra is akadozni fognak, ami további inflációs nyomást helyez a világgazdaságra. „Ha a globális tranzakciókba különböző szankciók kerülnek be, az ellátási láncok nem tudnak magukhoz térni, ennek pedig globálisan negatív következménye az inflációs nyomás” – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Példaként említette, hogy
A nemzetközi vizek lezárása az orosz hajók előtt, az orosz repülők kizárása a légtérből mind-mind további nyomást helyeznek az ellátási láncokra.
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal.
„Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója” – szögezte le a közgazdász. Hozzátette: a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatócsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy letöltik és feldolgozzák az Oroszországgal, illetve Ukrajnával működő kereskedelmi adatokat, illetve a tőkeberuházási adatokat. Részletes elemzést a következőkben véglegesítik és teszik közzé a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) oldalon.
„Előzetesen az látszik, nemcsak az Oroszország ellen bevezetett szankciók, hanem az Ukrajnával való kereskedelem is befolyásolja Románia gazdasági helyzetét. A külföldi beáramló tőke a bruttó hazai termék (GDP) és a román gazdaság fontos húzóereje, ám az orosz tőke beáramlása Romániába nem jelentős mértékű, az ország Oroszországgal való kereskedelme sem számottevő, így Romániának ez nem okoz súlyos veszteségeket. Viszont
– összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!