Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója Rácz Béla Gergely szerint
Fotó: Gazprom/Facebook
A szankciók mindenkinek „fájni fognak”, de kevésbé, mint egy eszkalálódó és kettőnél több országot érintő háború – állapította meg lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, aki szerint már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, ezen belül akár Romániáét.
2022. március 01., 07:502022. március 01., 07:50
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal senki nem nyer, de a gazdasági szankciók bevezetése a „véres háború” elkerülésének a legjobb módja – értékelt hétfőn a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Leszögezte:
Meglátása szerint azt kell mérlegelni, hogy a szankciók bírnak-e olyan elrettentő erővel, hogy Oroszország felhagyjon a háborús törekvéseivel.
„Ezek a szankciók elkerülhetetlenek, Európának valamilyen választ kell adnia az Oroszország által kezdeményezett háborúra. Európa és a nyugati világ próbál olyan megszorításokat életbe léptetni, melyek Oroszországnak jobban fájnak, különben semmi értelme, ha magunk alatt vágjuk a fát” – mutatott rá a közgazdász, aki szerint az már körvonalazódik, hogy a szankciók negatívabban érintik Oroszország gazdaságát, mint Európáét, és ezen belül akár Romániáét.
„Az a tény, hogy több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, hatalmas érvágást jelent az orosz gazdaságnak, hiszen megnehezíti minden termék exportját és az importot is” – fogalmazott a gazdasági elemző.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell.
Európára a földgázellátás akadozása hat a leginkább negatívan, hiszen az európai energiafelhasználás több mint negyede a földgáz, aminek a legfontosabb importőre Oroszország – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Hangsúlyozta egyúttal:
Valamelyest enyhítést jelenthet viszont, hogy közeleg a tavasz, ilyenkor a földgázfelhasználás alacsonyabb. Ha mindez ősszel történik, sokkal súlyosabb következményei lettek volna – mondta a kolozsvári önkormányzati képviselő. Hozzátette: jelenleg az sem látható előre, meddig húzódik el a konfliktus, vagy éppen meddig lesznek érvényben a szankciók, és hogy mi lehet majd a megoldás. A földgázellátás akadozása Európa számára jelent nehézséget,
– emelte ki az egyetemi adjunktus.
Kérdésünkre ugyanakkor arról is beszélt, hogy a szankciók globális következményeként a koronavírus-járvány okozta válság miatt töredezett ellátási láncok továbbra is akadozni fognak, ami további inflációs nyomást helyez a világgazdaságra. „Ha a globális tranzakciókba különböző szankciók kerülnek be, az ellátási láncok nem tudnak magukhoz térni, ennek pedig globálisan negatív következménye az inflációs nyomás” – mutatott rá Rácz Béla Gergely. Példaként említette, hogy
A nemzetközi vizek lezárása az orosz hajók előtt, az orosz repülők kizárása a légtérből mind-mind további nyomást helyeznek az ellátási láncokra.
Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal.
„Romániának, mint más európai országoknak, elsősorban a földgázimport kapcsán lesz veszítenivalója” – szögezte le a közgazdász. Hozzátette: a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatócsoportja jelenleg is azon dolgozik, hogy letöltik és feldolgozzák az Oroszországgal, illetve Ukrajnával működő kereskedelmi adatokat, illetve a tőkeberuházási adatokat. Részletes elemzést a következőkben véglegesítik és teszik közzé a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) oldalon.
„Előzetesen az látszik, nemcsak az Oroszország ellen bevezetett szankciók, hanem az Ukrajnával való kereskedelem is befolyásolja Románia gazdasági helyzetét. A külföldi beáramló tőke a bruttó hazai termék (GDP) és a román gazdaság fontos húzóereje, ám az orosz tőke beáramlása Romániába nem jelentős mértékű, az ország Oroszországgal való kereskedelme sem számottevő, így Romániának ez nem okoz súlyos veszteségeket. Viszont
– összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!