2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00
„A Magyarcsanád-1-nél talált, természetesen folyó endrődi olajzóna új dimenziót ad a munkánknak, mivel a magyarországi feltárási programunk kiterjed az olajra is” – mondta a Falcon elnök-vezérigazgatója, Marc A. Bruner. A Magyarcsanád-1 kút a Falcon makói koncessziós területének déli részén van. Előzőleg, kedden a Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. megkapta a hosszú távra szóló kitermelési engedélyt. A társaság a makói földgázkincs kitermelésére vonatkozó kérelmét 2006 októberében nyújtotta be. A kitermelési engedélyt a magyar kormány a vállalat tavaly decemberi zárójelentésére alapozva adta meg. A TXM e jelentésben ismertette a makói árok földgázkincsére vonatkozó adatokat, a kincs kitermelhetőségét.
Szabó György, a TXM Kft. ügyvezetője korábban az MTI-nek elmondta, hogy a nem hagyományos (BCGA) földtani szerkezetben található gázlelet mennyisége meghaladja az 1500 milliárd köbmétert. Ezt független szakértők döntően a Szolnok geológiai megjelölésű formáció becsült gázvagyonára alapozzák, ebben található – az egyik legelismertebb független készletelemző, a Scotia által számított – a készlet csaknem 80 százaléka. A bejelentés szerint a Falcon öt kutat már fúrt, megkezdte a hatodik fúrását, és felépített egy nagy teljesítményű csővezetéket. A remények szerint a makói árok legalább 100 évre biztosíthatja Magyarország földgázszükségletét. Kramer Alpár, a Romgaz Rt. kereskedelmi igazgatója korábban a Krónikának elmondta, ha a határ közelében a magyar oldalon ilyen leletre bukkantak, akkor valószínűsíthető, hogy a határ romániai oldalán is földgáz hozható a felszínre. A makói árokban azonban körülbelül 6000, míg Pusztaszernél 4500 méter mélységig kellett lefúrni. A Romániában alkalmazott technológiával nem lehet 3500 méternél mélyebbre lefúrni, így a Makó környéki gázmező – még ha át is terjed Románia területére – a hazai technológiával jelenleg elérhetetlen.
Hírösszefoglaló
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.