
Ambrus Tibor egyetemi oktatóval (balra) Geréb László közgazdász beszélgetett az állásinterjú ismérveiről
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között. Ebben a közegben az állásinterjú jelentősége különösen megnő – a személyes találkozón múlhat, hogy valaki el tud-e helyezkedni egy adott munkahelyen, közösségben.
2025. július 31., 19:572025. július 31., 19:57
2025. július 31., 20:042025. július 31., 20:04
Egy friss szakmai beszélgetés során Ambrus Tibor szervezetfejlesztő és egyetemi oktató osztotta meg tapasztalatait a témában. Több mint húsz éve dolgozik Székelyföldön, és úgy látja: az interjún nem a „helyes válasz” számít, hanem az, hogy a jelentkező mennyire képes önmagát hitelesen képviselni.
A szakember szerint sok pályázó még mindig úgy gondolja, hogy az állásinterjún szerepelni kell – mintha egy vizsgán venne részt, ahol a legjobb válasz visz közelebb a sikerhez.
Valójában azonban az interjúztató nem tökéletességet keres, hanem azt figyeli, hogyan gondolkodik a jelentkező önmagáról, a munkájáról, a kapcsolatairól. A klasszikus „Mik a gyengeségei?” típusú kérdésekre adott válaszok például nem csapdák, hanem lehetőségek – annak felmérésére, mennyire képes valaki önreflexióra. „A gyengeség nem probléma, ha látjuk, hogyan dolgozunk rajta” – hangzik el a beszélgetésben.
Sok jelentkező próbál megfelelni az elképzelt elvárásoknak: tökéletesnek tűnni, hibátlannak mutatkozni. Ez azonban hosszú távon nem tartható, és gyakran a kiválasztás során is könnyen átlátható. A szerepjátszás mögött gyakran bizonytalanság, önismereti hiány vagy túlzott megfelelési kényszer áll. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: az interjú akkor működik jól, ha két fél őszintén találkozik. A jelentkező nemcsak munkát keres, hanem egy közösséget, ahol hosszabb távon is otthon tud lenni. A munkáltató pedig nemcsak tapasztalatokat keres, hanem olyan embert, akivel érdemes együtt dolgozni.
Ambrus Tibor arra is rámutat, hogy a sikeres interjú nem a beszélgetés végével ér véget. Az itt kialakított benyomás, kapcsolódás és kommunikációs stílus nagyban meghatározza azt is, hogyan tud majd a munkavállaló beilleszkedni az új munkahelyén. Éppen ezért nem érdemes „eljátszani” egy szerepet – mert az a valódi munkahelyi helyzetekben úgyis le fog hullani.
A munkavállalás ugyanakkor nemcsak állás, hanem közösségválasztás is. Az állásinterjúra jelentkező munkavállalóval folytatott beszélgetés tehát nem csupán szakmai forma, hanem emberi, közösségi és kulturális tér is, ahol kiderülhet, ki milyen értékek mentén dolgozik, mit tekint fontosnak, és hogyan tud kapcsolódni másokhoz. A hitelesség, az önismeret és a fejlődésre való nyitottság olyan erények, amelyek túlmutatnak az interjún – és amelyekre a munka világában is egyre nagyobb szükség van.
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videóban:
https://www.youtube.com/watch?v=juaW-WuECB0&list=PLGmz_dc5V6QEErz2wKyCOqDHNcUCdUL5i&index=4
A sorozat következő részei további kulcskérdéseket tárgyalnak majd a munkavállalás folyamatából – a kiválasztás szempontjaitól kezdve az első munkahetek kihívásain át egészen a hosszú távú beilleszkedésig.

A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Egy mindössze 35 banis árkülönbség miatt tett panaszt a fogyasztóvédelemnél egy jászvásári férfi, miután a pénztárnál nem kapta meg a meghirdetett kedvezményt egy rekesz sörre. Az ügy végül 50 ezer lejes bírsággal zárult az érintett szupermarket számára.
Ausztria fővárosa jelentős idegenforgalmi adóemelést jelentett be, miután 2025-ben rekordszámú látogatót fogadott.
A román állampolgárok negyede idén is inkább külföldön tölti a nyári szabadságát, a legnépszerűbb célpontok pedig továbbra is a mediterrán térség országai.
Július 1-jétől Romániában is hatályba lépett az Európai Unió kriptoeszközök piacát szabályozó MiCA-rendelete.
A Dacia szerdán Milánóban mutatta be új modelljét, a Strikert, amely a márka történetének eddigi leghosszabb sorozatgyártású autója.
Nem a Közel-Kelettel folytatott kereskedelem, hanem az energiaárak emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt a román gazdaság számára a közel-keleti konfliktus elhúzódása esetén.
Jelentősen bővülhetnek a légi utasok jogai az Európai Unióban, miután az Európai Parlament kedden elfogadta az erről szóló új szabálycsomagot.
szóljon hozzá!