
Ambrus Tibor egyetemi oktatóval (balra) Geréb László közgazdász beszélgetett az állásinterjú ismérveiről
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között. Ebben a közegben az állásinterjú jelentősége különösen megnő – a személyes találkozón múlhat, hogy valaki el tud-e helyezkedni egy adott munkahelyen, közösségben.
2025. július 31., 19:572025. július 31., 19:57
2025. július 31., 20:042025. július 31., 20:04
Egy friss szakmai beszélgetés során Ambrus Tibor szervezetfejlesztő és egyetemi oktató osztotta meg tapasztalatait a témában. Több mint húsz éve dolgozik Székelyföldön, és úgy látja: az interjún nem a „helyes válasz” számít, hanem az, hogy a jelentkező mennyire képes önmagát hitelesen képviselni.
A szakember szerint sok pályázó még mindig úgy gondolja, hogy az állásinterjún szerepelni kell – mintha egy vizsgán venne részt, ahol a legjobb válasz visz közelebb a sikerhez.
Valójában azonban az interjúztató nem tökéletességet keres, hanem azt figyeli, hogyan gondolkodik a jelentkező önmagáról, a munkájáról, a kapcsolatairól. A klasszikus „Mik a gyengeségei?” típusú kérdésekre adott válaszok például nem csapdák, hanem lehetőségek – annak felmérésére, mennyire képes valaki önreflexióra. „A gyengeség nem probléma, ha látjuk, hogyan dolgozunk rajta” – hangzik el a beszélgetésben.
Sok jelentkező próbál megfelelni az elképzelt elvárásoknak: tökéletesnek tűnni, hibátlannak mutatkozni. Ez azonban hosszú távon nem tartható, és gyakran a kiválasztás során is könnyen átlátható. A szerepjátszás mögött gyakran bizonytalanság, önismereti hiány vagy túlzott megfelelési kényszer áll. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: az interjú akkor működik jól, ha két fél őszintén találkozik. A jelentkező nemcsak munkát keres, hanem egy közösséget, ahol hosszabb távon is otthon tud lenni. A munkáltató pedig nemcsak tapasztalatokat keres, hanem olyan embert, akivel érdemes együtt dolgozni.
Ambrus Tibor arra is rámutat, hogy a sikeres interjú nem a beszélgetés végével ér véget. Az itt kialakított benyomás, kapcsolódás és kommunikációs stílus nagyban meghatározza azt is, hogyan tud majd a munkavállaló beilleszkedni az új munkahelyén. Éppen ezért nem érdemes „eljátszani” egy szerepet – mert az a valódi munkahelyi helyzetekben úgyis le fog hullani.
A munkavállalás ugyanakkor nemcsak állás, hanem közösségválasztás is. Az állásinterjúra jelentkező munkavállalóval folytatott beszélgetés tehát nem csupán szakmai forma, hanem emberi, közösségi és kulturális tér is, ahol kiderülhet, ki milyen értékek mentén dolgozik, mit tekint fontosnak, és hogyan tud kapcsolódni másokhoz. A hitelesség, az önismeret és a fejlődésre való nyitottság olyan erények, amelyek túlmutatnak az interjún – és amelyekre a munka világában is egyre nagyobb szükség van.
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videóban:
https://www.youtube.com/watch?v=juaW-WuECB0&list=PLGmz_dc5V6QEErz2wKyCOqDHNcUCdUL5i&index=4
A sorozat következő részei további kulcskérdéseket tárgyalnak majd a munkavállalás folyamatából – a kiválasztás szempontjaitól kezdve az első munkahetek kihívásain át egészen a hosszú távú beilleszkedésig.

A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!