Ambrus Tibor egyetemi oktatóval (balra) Geréb László közgazdász beszélgetett az állásinterjú ismérveiről
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között. Ebben a közegben az állásinterjú jelentősége különösen megnő – a személyes találkozón múlhat, hogy valaki el tud-e helyezkedni egy adott munkahelyen, közösségben.
2025. július 31., 19:572025. július 31., 19:57
2025. július 31., 20:042025. július 31., 20:04
Egy friss szakmai beszélgetés során Ambrus Tibor szervezetfejlesztő és egyetemi oktató osztotta meg tapasztalatait a témában. Több mint húsz éve dolgozik Székelyföldön, és úgy látja: az interjún nem a „helyes válasz” számít, hanem az, hogy a jelentkező mennyire képes önmagát hitelesen képviselni.
A szakember szerint sok pályázó még mindig úgy gondolja, hogy az állásinterjún szerepelni kell – mintha egy vizsgán venne részt, ahol a legjobb válasz visz közelebb a sikerhez.
Valójában azonban az interjúztató nem tökéletességet keres, hanem azt figyeli, hogyan gondolkodik a jelentkező önmagáról, a munkájáról, a kapcsolatairól. A klasszikus „Mik a gyengeségei?” típusú kérdésekre adott válaszok például nem csapdák, hanem lehetőségek – annak felmérésére, mennyire képes valaki önreflexióra. „A gyengeség nem probléma, ha látjuk, hogyan dolgozunk rajta” – hangzik el a beszélgetésben.
Sok jelentkező próbál megfelelni az elképzelt elvárásoknak: tökéletesnek tűnni, hibátlannak mutatkozni. Ez azonban hosszú távon nem tartható, és gyakran a kiválasztás során is könnyen átlátható. A szerepjátszás mögött gyakran bizonytalanság, önismereti hiány vagy túlzott megfelelési kényszer áll. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: az interjú akkor működik jól, ha két fél őszintén találkozik. A jelentkező nemcsak munkát keres, hanem egy közösséget, ahol hosszabb távon is otthon tud lenni. A munkáltató pedig nemcsak tapasztalatokat keres, hanem olyan embert, akivel érdemes együtt dolgozni.
Ambrus Tibor arra is rámutat, hogy a sikeres interjú nem a beszélgetés végével ér véget. Az itt kialakított benyomás, kapcsolódás és kommunikációs stílus nagyban meghatározza azt is, hogyan tud majd a munkavállaló beilleszkedni az új munkahelyén. Éppen ezért nem érdemes „eljátszani” egy szerepet – mert az a valódi munkahelyi helyzetekben úgyis le fog hullani.
A munkavállalás ugyanakkor nemcsak állás, hanem közösségválasztás is. Az állásinterjúra jelentkező munkavállalóval folytatott beszélgetés tehát nem csupán szakmai forma, hanem emberi, közösségi és kulturális tér is, ahol kiderülhet, ki milyen értékek mentén dolgozik, mit tekint fontosnak, és hogyan tud kapcsolódni másokhoz. A hitelesség, az önismeret és a fejlődésre való nyitottság olyan erények, amelyek túlmutatnak az interjún – és amelyekre a munka világában is egyre nagyobb szükség van.
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videóban:
https://www.youtube.com/watch?v=juaW-WuECB0&list=PLGmz_dc5V6QEErz2wKyCOqDHNcUCdUL5i&index=4
A sorozat következő részei további kulcskérdéseket tárgyalnak majd a munkavállalás folyamatából – a kiválasztás szempontjaitól kezdve az első munkahetek kihívásain át egészen a hosszú távú beilleszkedésig.
A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő év elején eltörlik a gyermekgondozási díjat terhelő egészségbiztosítási járulékot (CASS) – jelentette ki keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán a munkaügyi miniszteri tisztségre jelölt Florin Manole.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Egy új kormány megalakulása és a 2027-es költségvetés időben történő elfogadása pozitív fejleményt jelent Románia hitelprofilja szempontjából, és támogatja a költségvetési konszolidációs folyamat folytatását a Moody’s szerint.
Több országban – így Romániában és Nagy-Britanniában – is használhatatlan a Revolut banki-pénzügyi alkalmazás kedden délelőtt.
Ha az állam nem segít, még súlyosabb helyzetbe kerül a baromfi- és a sertéságazat is, amelyet a villany és a földgáz drágulása sújt, a pékágazatnak gondot okoz a jelenlegi árszint tartása – figyelmeztetett Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Románia államháztartása évek óta paradoxonnal küzd: bár a kormány az elmúlt esztendőkben folyamatosan emelte az adókat, a költségvetési bevételek uniós szinten továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!