Ambrus Tibor egyetemi oktatóval (balra) Geréb László közgazdász beszélgetett az állásinterjú ismérveiről
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között. Ebben a közegben az állásinterjú jelentősége különösen megnő – a személyes találkozón múlhat, hogy valaki el tud-e helyezkedni egy adott munkahelyen, közösségben.
2025. július 31., 19:572025. július 31., 19:57
2025. július 31., 20:042025. július 31., 20:04
Egy friss szakmai beszélgetés során Ambrus Tibor szervezetfejlesztő és egyetemi oktató osztotta meg tapasztalatait a témában. Több mint húsz éve dolgozik Székelyföldön, és úgy látja: az interjún nem a „helyes válasz” számít, hanem az, hogy a jelentkező mennyire képes önmagát hitelesen képviselni.
A szakember szerint sok pályázó még mindig úgy gondolja, hogy az állásinterjún szerepelni kell – mintha egy vizsgán venne részt, ahol a legjobb válasz visz közelebb a sikerhez.
Valójában azonban az interjúztató nem tökéletességet keres, hanem azt figyeli, hogyan gondolkodik a jelentkező önmagáról, a munkájáról, a kapcsolatairól. A klasszikus „Mik a gyengeségei?” típusú kérdésekre adott válaszok például nem csapdák, hanem lehetőségek – annak felmérésére, mennyire képes valaki önreflexióra. „A gyengeség nem probléma, ha látjuk, hogyan dolgozunk rajta” – hangzik el a beszélgetésben.
Sok jelentkező próbál megfelelni az elképzelt elvárásoknak: tökéletesnek tűnni, hibátlannak mutatkozni. Ez azonban hosszú távon nem tartható, és gyakran a kiválasztás során is könnyen átlátható. A szerepjátszás mögött gyakran bizonytalanság, önismereti hiány vagy túlzott megfelelési kényszer áll. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: az interjú akkor működik jól, ha két fél őszintén találkozik. A jelentkező nemcsak munkát keres, hanem egy közösséget, ahol hosszabb távon is otthon tud lenni. A munkáltató pedig nemcsak tapasztalatokat keres, hanem olyan embert, akivel érdemes együtt dolgozni.
Ambrus Tibor arra is rámutat, hogy a sikeres interjú nem a beszélgetés végével ér véget. Az itt kialakított benyomás, kapcsolódás és kommunikációs stílus nagyban meghatározza azt is, hogyan tud majd a munkavállaló beilleszkedni az új munkahelyén. Éppen ezért nem érdemes „eljátszani” egy szerepet – mert az a valódi munkahelyi helyzetekben úgyis le fog hullani.
A munkavállalás ugyanakkor nemcsak állás, hanem közösségválasztás is. Az állásinterjúra jelentkező munkavállalóval folytatott beszélgetés tehát nem csupán szakmai forma, hanem emberi, közösségi és kulturális tér is, ahol kiderülhet, ki milyen értékek mentén dolgozik, mit tekint fontosnak, és hogyan tud kapcsolódni másokhoz. A hitelesség, az önismeret és a fejlődésre való nyitottság olyan erények, amelyek túlmutatnak az interjún – és amelyekre a munka világában is egyre nagyobb szükség van.
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videóban:
https://www.youtube.com/watch?v=juaW-WuECB0&list=PLGmz_dc5V6QEErz2wKyCOqDHNcUCdUL5i&index=4
A sorozat következő részei további kulcskérdéseket tárgyalnak majd a munkavállalás folyamatából – a kiválasztás szempontjaitól kezdve az első munkahetek kihívásain át egészen a hosszú távú beilleszkedésig.
A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
A fokhagymát termesztő gazdálkodóknak már csak néhány nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a fokhagymatermesztési támogatási program keretében nyújtott, 3000 euró/hektár összegű támogatást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!