2011. november 30., 09:352011. november 30., 09:35
Indoklása szerint ugyanis a magánnyugdíjrendszer káros az állampolgárok számára, és ha a magánnyugdíj-pénztárakba utalt összegeket az állami nyugdíjalapba utalnák, akkor öt százalékkal nőhetnénk az állami nyugdíjak. Oajdea emlékeztetett, a 2004-es jogszabály alapján minden munkavállalótól kötelezően levonnak egy – 2016-ig immár a bruttó bér 6 százalékáig terjedő – összeget erre a célra, miközben senki sem garantálja, hogy harminc év után legalább a nyugdíjalapba került összeget visszakapja. Szerinte a jogszabályt a nyugati befektetési alapok és pénzügyi körök intenzív lobbija nyomán fogadta el a kormány hét évvel ezelőtt.
„Egy dolog a választható magánnyugdíjrendszer, és más a kötelező, amikor az állam a saját költségére levonja a munkavállalóktól a pénzt, és a befektetési alapokba utalja. Megengedhetetlen, hogy megtartsuk a magánnyugdíjrendszer második oszlopát olyan körülmények között, hogy a kormány évi 14 milliárd lejes deficitet halmozott fel a 2 állami nyugdíjalappal szemben” – hangoztatta a honatya. Közölte, 2012-ben 11 milliárd euró kell majd a nyugdíjak kifizetésére, miközben az állam megközelítőleg nyolcmilliárd eurót szed be a nyugdíj-hozzájárulásokból, és 650 milliót a magánnyugdíj-pénztáraknak utal.
„Látszik, hogy ha ez az összeg nem a magánnyugdíjkasszákba vándorolna, hanem az állami nyugdíjalapba, akkor a nyugdíjakat minden költségvetési erőfeszítés nélkül öt százalékkal lehetne emelni” – jelentette ki Oajdea. A képviselő szerint ezért a magánnyugdíjpénztárakat államosítani kellene, ahogy az Szlovákiában és Magyarországon is történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok