2011. november 30., 09:352011. november 30., 09:35
Indoklása szerint ugyanis a magánnyugdíjrendszer káros az állampolgárok számára, és ha a magánnyugdíj-pénztárakba utalt összegeket az állami nyugdíjalapba utalnák, akkor öt százalékkal nőhetnénk az állami nyugdíjak. Oajdea emlékeztetett, a 2004-es jogszabály alapján minden munkavállalótól kötelezően levonnak egy – 2016-ig immár a bruttó bér 6 százalékáig terjedő – összeget erre a célra, miközben senki sem garantálja, hogy harminc év után legalább a nyugdíjalapba került összeget visszakapja. Szerinte a jogszabályt a nyugati befektetési alapok és pénzügyi körök intenzív lobbija nyomán fogadta el a kormány hét évvel ezelőtt.
„Egy dolog a választható magánnyugdíjrendszer, és más a kötelező, amikor az állam a saját költségére levonja a munkavállalóktól a pénzt, és a befektetési alapokba utalja. Megengedhetetlen, hogy megtartsuk a magánnyugdíjrendszer második oszlopát olyan körülmények között, hogy a kormány évi 14 milliárd lejes deficitet halmozott fel a 2 állami nyugdíjalappal szemben” – hangoztatta a honatya. Közölte, 2012-ben 11 milliárd euró kell majd a nyugdíjak kifizetésére, miközben az állam megközelítőleg nyolcmilliárd eurót szed be a nyugdíj-hozzájárulásokból, és 650 milliót a magánnyugdíj-pénztáraknak utal.
„Látszik, hogy ha ez az összeg nem a magánnyugdíjkasszákba vándorolna, hanem az állami nyugdíjalapba, akkor a nyugdíjakat minden költségvetési erőfeszítés nélkül öt százalékkal lehetne emelni” – jelentette ki Oajdea. A képviselő szerint ezért a magánnyugdíjpénztárakat államosítani kellene, ahogy az Szlovákiában és Magyarországon is történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Látogatottsági adatok