2011. november 30., 09:352011. november 30., 09:35
Indoklása szerint ugyanis a magánnyugdíjrendszer káros az állampolgárok számára, és ha a magánnyugdíj-pénztárakba utalt összegeket az állami nyugdíjalapba utalnák, akkor öt százalékkal nőhetnénk az állami nyugdíjak. Oajdea emlékeztetett, a 2004-es jogszabály alapján minden munkavállalótól kötelezően levonnak egy – 2016-ig immár a bruttó bér 6 százalékáig terjedő – összeget erre a célra, miközben senki sem garantálja, hogy harminc év után legalább a nyugdíjalapba került összeget visszakapja. Szerinte a jogszabályt a nyugati befektetési alapok és pénzügyi körök intenzív lobbija nyomán fogadta el a kormány hét évvel ezelőtt.
„Egy dolog a választható magánnyugdíjrendszer, és más a kötelező, amikor az állam a saját költségére levonja a munkavállalóktól a pénzt, és a befektetési alapokba utalja. Megengedhetetlen, hogy megtartsuk a magánnyugdíjrendszer második oszlopát olyan körülmények között, hogy a kormány évi 14 milliárd lejes deficitet halmozott fel a 2 állami nyugdíjalappal szemben” – hangoztatta a honatya. Közölte, 2012-ben 11 milliárd euró kell majd a nyugdíjak kifizetésére, miközben az állam megközelítőleg nyolcmilliárd eurót szed be a nyugdíj-hozzájárulásokból, és 650 milliót a magánnyugdíj-pénztáraknak utal.
„Látszik, hogy ha ez az összeg nem a magánnyugdíjkasszákba vándorolna, hanem az állami nyugdíjalapba, akkor a nyugdíjakat minden költségvetési erőfeszítés nélkül öt százalékkal lehetne emelni” – jelentette ki Oajdea. A képviselő szerint ezért a magánnyugdíjpénztárakat államosítani kellene, ahogy az Szlovákiában és Magyarországon is történt.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.