Fotó: Archív
2011. március 24., 09:262011. március 24., 09:26
A szakszervezetek további tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba a szerintük a munkavállalókra nézve hátrányos jogszabállyal szemben. Alkotmányosnak minősítette tegnap az alkotmánybíróság a múlt szerdán a parlamentben kormányzati felelősségvállalással, azaz a törvényhozási vita megkerülésével elfogadott munkatörvénykönyvet. Mint arról beszámoltunk, az ellenzék már csütörtökön alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen, ám a taláros testület tegnapi ítéletében szavazattöbbséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabálycsomag megfelel az alaptörvény előírásainak.
Az ellenzék elsősorban azt nehezményezte, hogy a kormány kivételből szabállyá változtatta a felelősségvállalás gyakorlatát, visszaélve az alkotmány erre vonatkozó cikkelyével. (Mint ismeretes, a felelősségvállalás során a parlamenti vita elmarad ugyan, ám az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Amennyiben az indítványt megszavazzák, a kormány megbukik, ha azonban nem, a felelősségvállalással benyújtott jogszabály elfogadottnak minősül.)
Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, a kormány legfőképpen a feketemunka visszaszorításának szükségességével indokolja az új munkatörvénykönyv szükségességét, ugyanakkor több módosítást is eszközölnek a jelenlegi alkalmazási rendszerben. Így többek között 30-ról 90 napra növelik a próbaidő időtartamát. Az ellenzék azonban továbbra sem tartja elfogadhatónak a jogszabályt, az alkotmánybírósági ítélet kihirdetését követően Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a taláros testület politikai okokból vetette el a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös beadványát. A politikus azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy a saját embereit a taláros testület soraiba ültetve az irányítása alá vonta az alkotmánybíróságot.
Elégedetlenek a szakszervezetek is: Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint az ország lakosai csupán csatát vesztettek most, de a továbbiakban perek ezreit indítják a kormány ellen, sőt akár az európai emberi jogi bíróságig is elmennek, mivel szerintük számos alkotmányellenes kitétel található a jogszabályban. Elsősorban azt kifogásolják, hogy a meghatározatlan időtartamra szóló szerződések helyett lehetővé válik a meghatározott időre szóló munkaszerződések megkötése, azt, hogy a kollektív elbocsátás esetén nem számíthatnak az újrafelvételre, valamint hogy az elbocsátások esetében a munkáltató szubjektív szempontjai érvényesülnek ahelyett, hogy figyelembe vennék az alkalmazott szociális helyzetét is. Sérelmezik a kollektív munkaszerződés intézményének meggyengítését is.
Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor úgy értékelt, az új jogszabály az egységes adókulcs bevezetéséhez hasonló reformot hoz, és előmozdítja a gazdasági fejlődést és a munkahelyek számának növekedését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!