Alkotmányos a munkatörvénykönyv

A szakszervezetek további tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba a szerintük a munkavállalókra nézve hátrányos jogszabállyal szemben. Alkotmányosnak minősítette tegnap az alkotmánybíróság a múlt szerdán a parlamentben kormányzati felelősségvállalással, azaz a törvényhozási vita megkerülésével elfogadott munkatörvénykönyvet. Mint arról beszámoltunk, az ellenzék már csütörtökön alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen, ám a taláros testület tegnapi ítéletében szavazattöbbséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabálycsomag megfelel az alaptörvény előírásainak.

Az ellenzék elsősorban azt nehezményezte, hogy a kormány kivételből szabállyá változtatta a felelősségvállalás gyakorlatát, visszaélve az alkotmány erre vonatkozó cikkelyével. (Mint ismeretes, a felelősségvállalás során a parlamenti vita elmarad ugyan, ám az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Amennyiben az indítványt megszavazzák, a kormány megbukik, ha azonban nem, a felelősségvállalással benyújtott jogszabály elfogadottnak minősül.)

Mint arról már lapunkban is beszámoltunk, a kormány legfőképpen a feketemunka visszaszorításának szükségességével indokolja az új munkatörvénykönyv szükségességét, ugyanakkor több módosítást is eszközölnek a jelenlegi alkalmazási rendszerben. Így többek között 30-ról 90 napra növelik a próbaidő időtartamát. Az ellenzék azonban továbbra sem tartja elfogadhatónak a jogszabályt, az alkotmánybírósági ítélet kihirdetését követően Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a taláros testület politikai okokból vetette el a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös beadványát. A politikus azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy a saját embereit a taláros testület soraiba ültetve az irányítása alá vonta az alkotmánybíróságot.

Elégedetlenek a szakszervezetek is: Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint az ország lakosai csupán csatát vesztettek most, de a továbbiakban perek ezreit indítják a kormány ellen, sőt akár az európai emberi jogi bíróságig is elmennek, mivel szerintük számos alkotmányellenes kitétel található a jogszabályban. Elsősorban azt kifogásolják, hogy a meghatározatlan időtartamra szóló szerződések helyett lehetővé válik a meghatározott időre szóló munkaszerződések megkötése, azt, hogy a kollektív elbocsátás esetén nem számíthatnak az újrafelvételre, valamint hogy az elbocsátások esetében a munkáltató szubjektív szempontjai érvényesülnek ahelyett, hogy figyelembe vennék az alkalmazott szociális helyzetét is. Sérelmezik a kollektív munkaszerződés intézményének meggyengítését is.

Emil Boc miniszterelnök ugyanakkor  úgy értékelt, az új jogszabály az egységes adókulcs bevezetéséhez hasonló reformot hoz, és előmozdítja a gazdasági fejlődést és a munkahelyek számának növekedését.