Alig hoz változást a tb-járulék átruházása, de rejthet kockázatokat

de továbbra is a vállalkozó feladata, hogy kiszámolja, elkönyvelje és átutalja az összegeket. Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte, a cégekre sem ró nagyobb adminisztrációs terhet a változás, hiszen ezeket a feladatokat a könyvelők végzik, az ő munkájukat is a könyvelési program segíti, tehát csak azt kell módosítani. „Nem lesz egyszerűbb, de bonyolultabb sem az adóbefizetés” – szögezte le Debreczeni László. 

Szerencsés fordulat

Technikailag nem változott semmi azáltal, hogy az adótörvény módosításával a társadalombiztosítási járulék befizetését teljes mértékben átruházták a munkavállalóra, hiszen eddig is a munkaadó fizette be a vállalkozás és az alkalmazottak nevében, ezután is megteszi, csak most már a teljes összeget a munkavállaló nevében utalja – fogalmazott hasonlóképpen megkeresésünkre Édler András.

Nem éri meg kockáztatni

Édler András arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyéni vállalkozóknak kedveznek a módosítások, hiszen a személyi jövedelemadót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették, ugyanakkor az egészségbiztosítási alapba befizetendő hozzájárulást korlátozták, nem kell a teljes jövedelem után számolni. Kérdésünkre elmondta,

hanem odaadja az alkalmazottnak, így tulajdonképpen nem változik semmi. Ez a módosítás szerinte nem kerül semmibe a munkaadónak, értelmetlen lenne a vállalkozása jövőjét kockáztatni azzal, hogy kevesebb pénzt ad az alkalmazottainak, hiszen egyre aggasztóbb a munkaerőhiány, ha a szakemberek továbbállnak, nem működik a vállalkozás sem. „Ha eddig működött a cég, be tudta fizetni a járulékokat, akkor ezután is megteszi, spórolhatna ugyan, megtartva egy nagyobb összeget, ám nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között ezt bárki is megengedheti magának” – részletezte Édler András.

Szakszervezeti aggályok

Bár az alkalmazottak általában nem veszítettek, nem csökkent a nettó jövedelmük, a szakszervezetek eközben mégis elhibázott döntésnek tartják, hogy a társadalombiztosítási járulékot teljes mértékben átruházták a munkavállalóra. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, sajnálatos társadalmi kísérletnek tartja a módosítást.

bár ezt csak ott tudják pontosan lekövetni, ahol működik az érdekvédelem. „Sok magánvállalkozásnál nincs szakszervezet, esetükben leghamarabb februárban derül ki, hogy megkapták-e a munkavállalók a különbözetet, vagy a munkaadó visszatartotta, mert erre joga van. A januári elszámolásokat februárban fizetik, akkor lesznek majd pontos mutatók”– részletezte a szakszervezeti vezető.

bár tudatában vannak, hogy mivel már az intézkedés hatályba lépett, nem tehetnek semmit.

„Eddig, ha járulék- vagy adóemelést terveztek, a vállalkozói szféra, a multinacionális cégek hatékonyan fel tudtak lépni ellene, ezentúl azonban már nem lesz érdekük, hogy tiltakozzanak,  hiszen a növekedés kizárólag az alkalmazottakat sújtja, így sikeresen kiküszöböltek egy eddig hatékony fékrendszert” – adott hangot aggályainak a szakszervezeti vezető.

Mit ellenőriz a szakhatóság?

A munkafelügyelőség kizárólag azt ellenőrzi, hogy lezajlottak-e a munkaadók és a munkavállalók között a bértárgyalások, ezek eredménye már nem tartozik az ellenőrökre, mondta el Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője. Hozzátette,

„A mi szempontunkból ez a fontos. A visszajelzések szerint ez szinte mindenütt megtörtént. Általában megegyeztek, a munkaadók megemelték a bruttó fizetést, de az sem törvényellenes, ha nem tették meg, vagy ha nem jutottak dűlőre, és még nem zárták le a tárgyalásokat” – mutatott rá a főfelügyelő. Azt viszont szigorúan ellenőrzik, hogy minden alkalmazott megkapja-e a megemelt minimálbért.

Ördög Lajos kifejtette, sem a bértárgyalás lebonyolítását, sem az emelt minimálbér megítélését nem ellenőrzik kiemelten, viszont a rutinvizsgálatok során ezeket a tényezőket is figyelemmel követik.